Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NEUBRAND REZSŐ SZÉNA TÉRI BÁNYÁSZBRIGÁDJA

2016.10.10

Ez az írás, bár kutatási adatokra épült, emléket kíván állítani Neubrand  Rezső egykori nemzetőr dandártábornok bajtársamnak, akinek társa voltam az 1956 Magyar Nemzetőrségben. Mint több, még élő bajtársammal, vele is egy életriportot szerettem volna készíteni, de akkor nem gondoltam, hogy ezzel elkések. Így nem maradt más, mint az akkor készült írásokat tanulmányozva, emléket állítani Neki. Ebből kifolyólag másokról is írok. Talán segít a testvére Laci is, aki nagyon szerette a bátyját. Rezsőt én is egy nagyszerű bajtársnak ismertem meg, és írásomat az iránta való tisztelet miatt adom majd közre. A bányászbrigádról készített írásaimat többféle változatban készítettem el, mert így érdekesebbnek tartom, kutatási adatok alapján, a kb. 40 emberről, többféle megvilágításban írok, így ahol hasonlóság van, ott azonosság is van.

 

nr.png

 

Ma kaptam a szomorú hírt, hogy Barátunk, Bajtársunk, v. Neubrand Rezső nemzetőr dandártábornok, életének 75-évében 2011. 06. 19-én 12:15-kor a kórházban elhunyt.

Egykori Szén tériként, a vérbírák életfogytiglanra ítélték, és 1970. április 4-én, közkegyelemmel szabadult.

 

 A „Különleges bányászbrigád” az I. század volt a Széna tériek között.

Vezetője Bán Róbert, és két szakaszparancsnok Rusznyák László és Czimmer Tibor.

Czeczó Imre r. fhdgy a Budapesti Politikai Nyomozó Osztály V/1. Alosztály felé küldött jelentése szerint (O-16800 74. o. 1959. 03. 02) feladatuk: ÁVH-s tisztek összeszedése, és fegyveres harc kezdeményezése a kormányhoz hű erőkkel.

Összetétele: Többségében az oroszlányi KÖMI és a pilisszentiváni KÖMI munkahelyen dolgozókból állt.

A brigád autóbusszal járta a környéket egészen Visegrádig és letartóztatták az államvédelmiseket.

1956. 10. 28-án hajnalban, amikor a Széna tér fegyverletételéről még tárgyalt Szabó János a Bem laktanya megbízottjával Deák Ferenc őrnaggyal, az arra vonuló szovjet egységekre tüzeltek géppuskával. Egy géppuskát kezelt Neubrand Rezső és Tháky Gyula is. Nagyobb egységek közeledtekor, pedig egy részük, a fegyvereiket is magukkal szállítva, csatlakozott ahhoz az egységhez, amelynek Rusznyák László volt a vezetője, és Pilisszentivánra távoztak. 10. 28-án, a Széna tér is kikerült a felkelők irányítása alól, és ekkor a Bem laktanya katonáinak az ellenőrzése alatt állott. Csak a Nagy Imre által meghirdetett tűzszünet kihirdetése után, éjfélkor, Kővágó alezredes parancsára vonultak vissza a katonák a laktanyába, és ettől kezdve, ismét a felkelők vették birtokba a Széna teret.

1956. 10. 29-én, Rusznyák László parancsára, Neubrand Rezső rajparancsnok, rajának 5 tagjával azt a parancsot kapta, hogy fegyverezze le a pilisvörösvári rendőrőrs rendőreit. Neubrand, a parancsot, emberveszteség nélkül hajtatta végre, és a zsákmányolt fegyvereket átadta Rusznyák László parancsnoknak, aki azokat szétosztotta azok között, akik még nem rendelkeztek fegyverrel.

10. 30-án, Rusznyák László bányászbrigádja ismét a Széna téren volt, 120 fős csapatával

Fehér István r. őrgy. alosztályvezető által készített zárójelentés 1958. 10. 08-án. Rusznyák László 1956. 10. 28-án 50-60 fős csoportjával a Széna térről, fölfegyverkezve, Pilisszentivánra ment. Ez a csapat, Rusznyák Lászlót választotta meg parancsnokának. A munkásszálláson, létszámuk a KÖMIS-ekkel együtt120-130 főre szaporodott. Rusznyák, utasította Neubrand Rezsőt, hogy hatodmagával fegyverezze le a pilisvörösvári rendőrőrsöt. Igazoltatásokkal is foglalkoztak. Főleg ávósokra és kommunistákra vadásztak. 10. 30-án, Rusznyák közölte a csoporttal, hogy visszamennek a Széna térre harcolni. A Maros utcában alakították meg a „Pilisi Bányászbrigádot 40 fővel. Feladatuk: ÁVH-sok összeszedése és azok lakásán házkutatások megtartása. Ez a csapat 11. 04-én Csolnokra ment és kiszabadított 14 köztörvényes elitéltet. A BV-t pedig leszerelték. (A dátum nem stimmel, mert 11. 04-én reggel Szombathelyen letartóztatták őket. B.P)

1956. 11. 01-én, Bán Róbert és Vasvári Ottó, Budapesten külföldiekkel tárgyalt, hogy Ausztriából hogyan lehetne Magyarországra páncélelhárító fegyvereket hozni. Fölkeresték Ausztria követségét is abból a célból, hogy fegyveres beutazási engedélyt kérjenek feladatuk teljesítéséhez. A nagykövet azzal az indokkal utasította el kérelmüket, hogy Ausztria semleges ország, így nem kaphatnak beutazási engedélyt. Ez, nem törte le a „Bányász brigád” vezetőit, és előkészületeket tettek az útra.

 

Egri Ferenc 1939. 01. 30, Újfehértó, an: Tőkés Katalin elmondja az 1957. 02. 02.i kihallgatáson: Czimmer Tibor, Negella Tibor, Hugyecz Pál, augusztusban szabadultak a csolnoki táborból amnesztiával, ahol politikai foglyok voltak. Szerinte Czimmer Tibor foglalta el a pilisvörösvári rendőrőrsöt. A kertek alatt közelítették meg az őrsöt golyószórókkal. A rendőrök nem bocsátkoztak velük tűzharcba. Czimmer Tibor részt vett a Széna téri harcokban is. Az egyik páncélkocsiba kézigránátot dobott Rusznyákkal, és Harcsával meg benzines palackokat is dobott 4 szovjet harckocsira és az égő ruházattal kiugráló katonákat pedig géppisztolysorozattal semmisítették meg. Hogy ekkor halott volt-e, arról nem találtam adatot. Ha lettek volna szovjet halottak, név szerint is tudnánk a neveiket. Egy halottért kellett ennyi magyarnak meghalnia?

Elmondja, hogy Czimmer Tibor, Rusznyák László, Hugyecz Pál, Harcsa József, Negelle Tibor a „Speciális csoport” parancsnokai és helyettesei voltak, akik Szabó János utasítására kinn voltak Ausztriában, ahonnan fegyvereket, lőszert, és gyógyszert hoztak a Maros utcába.

Amikor a második alkalommal is ki akartak menni, akkor fogták el őket Szombathelyen. Rusznyák adott utasítást Czimmer Tibornak és Hugyecz Pálnak a pilisvörösvári rendőrőrs lefegyverzésére. (Nincs bizonyíték arra, hogy Ausztriában voltak a megjelölt időben. B.P.)

 

Ezzel kapcsolatban 1957. 06. 11-én Vajda Imre 1921. Gelece, r. törm. tanúként a következőket vallotta a Pest Megyei Rendőr Főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályán:

Nem voltam ott a rendőrség lefegyverzésénél, de az őrsön tartózkodtam, amikor 10. 28-án 15:00 tájban, Jakab Gyula a vájártanuló iskola igazgatója telefonált, hogy Kiss József, négy vájártanulóval elvitt 5 db, az iskola tulajdonát képező céllövő puskát 500 db. tölténnyel abból a célból, hogy azzal megtámadják a községen átvonuló szovjet egységeket. Kissék, az országúton, éppen a rendőrőrs felé mennek vállukon a puskákkal. Kimentem az őrs elé, és egy megbízható, csoportban beszélgető emberekhez mentem. Közöltem velük az iskolaigazgatótól hallottakat, és kértem a segítségüket Kissék lefegyverzéséhez. Ígéretet is kaptam rá, de ekkorra Kissék is megérkezte az őrs elé. Kérdezem Kisst, hogy mit akarnak ezekkel a puskákkal? Megtámadni a szovjeteket! Ezekkel ellenük, nem sokra mennek! Akkor adjon helyette nagyobb puskákat! Megígértem nekik, de akkor jöjjenek be az őrsre. Jöttek is, de a segítőim is jöttek utánuk. Ideadták a fegyvereket és a lőszereket, amit átvittem egy másik szobába, majd felszólítottam őket a távozásra. Kiss, megfenyegetett, hogy ezt még meg fogom bánni, és eltávoztak a rendőrőrsről. Véleményem szerint, ezután ment Pilisszentivánra segítséget kérni, aminek az lett a következménye, hogy estefelé 15 fegyveres megtámadta az őrsöt, és elvitték a fegyvereket.

 

Dallos János 1925. 05. 25. Nagykanizsa r. törm. őrsparancsnok, a következőket vallotta 1957. 06. 11-én: 1956. 10. 28-án vasárnap 18:00 tájban, mint őrsparancsnok, az őrsön tartózkodtam 5 rendőr, és 5 polgárőr (név szerint felsorolva) társaságában. Az őrs kapuja nyitva volt, hiszen eddig a községben rendzavarás nem történt. Egyszer csak Kiss József (kopasz) pilisvörösvári lakos egy ismeretlen géppisztolyos személlyel lépett be az irodába, és Kiss a parancsnokot követelte. Kérdeztem, hogy mit akartok? Az őrsön levő összes fegyvert adják ide, különben szétlövünk mindenkit. Felálltam és az ablaknál, az udvaron, géppisztolyos civileket látok, és egy könnyűgéppuskást, mellette 3 géppisztolyos. Közöltem velük, hogy nincs fölösleges fegyverünk, ami meg van, arra meg nekünk van szükségünk. Kinyitották a szerényeket, és elvitték az ott található 10 db. Mauser puskát, és 15 db. szuronyt és 300 db. lőszert. Nem bántottak bennünket és távoztak. Amikor elmentek, telefonon felhívtam az „árki biztosító őrsöt, és kértem, hogy fegyvereiket rejtsék el, mert őket is biztosan meg fogják támadni. Az itt levő polgárőröket pedig arra kértem, hogy derítsék ki, Kissék hova vitték a fegyvereket? Megállapították, hogy a pilisszentiváni legényszállóhoz vitték a fegyvereket, és azt mondták, hogy 120-an vannak (nem volt létszám ellenőrzés.) Üzenték, hogy hagyjuk el az őrsöt, mert hajnalban megtámadnak bennünket. (Miért is támadták volna meg, hiszen előzőleg a fegyvereket elvitték?) Kiss József utólag azért nem lett felelősségre vonva, mert 1956. novemberben elhagyta az országot.

 

1957. 06. 11-én, Pintér László 1928. 02. 17, Pincehely, r. szkv. A következőket vallja az Árú raktár (árki) megtámadásáról: 1956. 10. 28-án vasárnap 15- 15:30 között, ő is ott volt a pilisvári rendőrőrsön, amikor Kiss József a fegyverek cseréjét követelte, de ő nem cserélte ki a puskákat, hanem elküldte őket. 18:00 tájban telefonon szólt nekünk Dallos János r.törm. őrsparancsnok, hogy Kiss vezetésével, az ellenforradalmárok kirabolták a pilisvörösvári rendőrőrsöt. Alig tettem le a telefont, amikor 15 civil fegyverekkel és egy géppuskával a kapu előtt állt, és követelte, hogy nyissam ki, különben szétlövik a kaput. Mi ekkor hárman voltunk, és követelték tőlünk a fegyvereket. El is vittek tőlünk 12 db. Mauser puskát, és egy db. géppisztolyt, de egyébként nem bántottak bennünket.

 

Ludvig Sebő 1920 Pilisvörösvár, nyugdíjas bányász, polgárőr 1957. 06. 11-én a következőket vallotta: 1956. 10. 25-én, Dallos János r. törm. Őrsparancsnok, megbízható személyekből a rend fenntartása érdekében, polgári őrséget szervezett, aminek én is tagja lettem, 10. 28-án 20:00-kor jelentem meg szolgálatra a pilisvörösvári rendőrőrsön. Ekkor tudtam meg, hogy Kiss és társai, elvitték a fegyvereket. Kiss Józsefet ismertem, mert a bányában csillésem volt. Az őrsparancsnok kért, hogy derítsük fel, hogy hova vitték a fegyvereket, és próbáljuk visszaszerezni. Több helyen kerestük, míg végül a pilissszentiváni legényszállón megtaláltuk az elkövetőket. Nem engedtek be bennünket, de később jött egy magas szőke fiatalember, aki megkérdezte, hogy mit akarunk Kisstől? – A bandájával elvitte a rendőrőrsről a fegyvereket, és ez nélkül nem tudjuk a rendet fenntartani. Adják vissza a fegyvereket! A parancsnok azt mondta a társainak: „mit tárgyaltok velük, egy nyomás, egy lyuk és kész”. 4-4 forradalmár, fegyvereiket az oldalunkba nyomva elkísértek bennünket a pilisvörösvári elágazáshoz és a következő szavakkal engedtek bennünket utunkra: „az őrsparancsnoknak üzenjük, hogy hajnalban megtámadjuk az őrsöt, és aki ott lesz, azt kinyírjuk”. Jelentettük az őrsparancsnoknak, és az éjjelre megszerveztük az őrséget, de a hajnali támadás elmaradt.

 

1957. 06. 11-én Dobos György 1921. 10. 10. Hernád, BV.-s százados a következőket vallotta: A Csolnoki BV. Munkahely parancsnokságon 600 elítélt töltötte büntetését, akiknek a többsége politikai elítélt volt.

1956. 10. 28-31. között, Budapestről az Igazságügyi Minisztériumból és a dorogi Nemzeti Bizottságtól egy felülvizsgáló bizottság érkezett, akik döntöttek arról, hogy kiket engednek szabadon. Az elítéltekkel együtt, a politikai okból bebörtönzött foglyokat is szabadon engedték, de úgy döntöttek, hogy 14 fő súlyos köztörvényes elítéltet nem engedik szabadon.

1956. 11. 01-én délután egy kék autóbusszal és egy honvédségi Jeeppel, a Széna térről fegyveres forradalmárok érkeztek. A tábort körbefogták, az őröket lefegyverezték és követelték az összes elítélt szabadon bocsátását. Mint politikai helyettes közöltem, hogy tegnap fejeződött be több mint 500 politikai fogoly szabadon bocsátása. A táborban már csak a 14 fő volt, akik súlyos, társadalomellenes cselekedet miatt maradtak továbbra is fogva tartva. Az egyik vezetőjük Czimmer Tibor, kinyittatta a cellák ajtaját, majd a szabadon bocsátott 14 elitéltet a gépkocsira ültette.

 

A „Bányászbrigád” tagjai: (forrás: O-16800 75. oldal)

  1. Bán Róbert 1934. 04. 22. Budapest, an: Szabó Julia. Foglalkozása: értelmiségi. Szabó János helyettese volt. A Maros utcai Belső Karhatalmista laktanya elfoglalása után, Bán Róbert lett a laktanya parancsnoka, míg Szabó János, a Budán tartózkodó összes fegyveres főparancsnoka lett. Az Ausztria felé induló „bányászbrigádnak” ő volt az önmaga által kinevezett parancsnoka. A forradalomban 1956. október. 23.-óta vett részt, és a szombathelyi határőr laktanyában tartóztatták le a szovjet csapatok és a magyar karhatalmisták 1956. 11. 04-én reggel. A „Bányász brigáddal” az Attila utcai BM. lakások átkutatásában vett részt, és együtt mentek volna Ausztriába, páncélelhárító fegyverekért. Ennek a sikere, a kitervelés pillanatától kezdve kétséges sikerű volt

Kötél általi halálra ítélték szervezkedés vádjával, és 1957.11. 29- én 07-kor az ítéletet végrehajtották rajta. 

                                                                                                                                                                                                                                     

  1. Vasvári Ottó 1931. 07. 15. Budapest, an: Holcsinger Margit. Foglalkozása: anyagbeszerző. 1956. 10. 31-től vett részt a forradalomban. Nyugat-Németországból 1956. 02. 03-án tért vissza az amnesztiarendelet értelmében (V-146379/1 21. old.) Ö volt a „bányászbrigád” parancsnok helyettese, amikor nyugat felé indultak. 15 évet kapott. Részlet Vasvári Ottó vallomásából: 1956. 11. 03-án 18:30-kor értünk Szombathelyre, ahol egy húsbolt előtt álltunk meg. Czimmer Tibor, agyonlövés terhe mellett tiltotta meg, hogy bárki is leszálljon a fakaruszról. Bán, Rusznyák, Czimmer, a két szombathelyi fiatallal elmentek valahova. Én leszálltam. Találkoztam egy katonával és két lánnyal. Kérdezték tőlem, hogy honnan jövünk, - Pestről. Az egyik nő kérdezi, hogy fölvinnénk-e Pestre. Én megígértem, bár tudtam, hogy Czimmer nem fogja engedélyezni. Ezért mondtam a nőnek, hogy mondja azt, hogy iskolatársak vagyunk. A lány mondja azt, hogy a bátyja határőr, és most Ausztria területén van és az amerikaiakkal tárgyal a fegyverek áthozataláról. Mindezeket azért kellett kitalálni, mert a csapat két gépkocsivezetője bejött a presszóba, és figyelt, mert gyanús lettem. 1959. 07. 23-án a Váci Börtönben többek között az alábbiakat vallotta: Tóth Jánossal 1956. 11. 02-án ismerkedtem meg, amikor mentünk az osztrák követségre. Ekkor, egy ívtáras géppisztoly volt nála. Győrben, Tóth is jelen volt akkor, amikor engem és Bán Róberttet Czimmer és Deák Gergely letartóztatott akkor, amikor ott akartam őket hagyni, mert láttam azt, hogy ez a csoport egy szedett - vedett társaság és nincs nekünk célunk. Ezen a kihallgatáson Tóth János is részt vett. Megjegyzés: Ahogy olvasgattam a jegyzőkönyveket, először túl bonyolultnak találtam az ott leírtakat, később pedig túl hihetetlennek tartottam, hogy mit is akarnak a fegyverszállítással Ausztriából. Ugyanis páncélvédelemmel sehogy nem álltak a felkelők, pedig az oroszok ellen csak itt lehet egy kis rést látni, annyira fölényben voltak a páncélosok terén. Bár a Honvédelmi Minisztérium is elkezdett már ez időben gondolkozni, hogyan kellene minél nagyobb veszteséget okozni a szovjeteknek, vagy nem voltak tisztába a helyzettel, vagy egyáltalán föl sem merült bennük a szükségességének a megszervezése, hogy esetleg egy kis sikerre is esélyünk legyen.                                                                                                                           
  2. Rusznyák László 1933. 10. 05. Csirlizradvány, an: Tóth Rozália. Foglalkozása: bányász csillés. 1956. 10. 25-óta vesz részt a forradalomban. Szakaszparancsnok. V-146379/1 296. old. 1957. 03. 01-én Egri Ferenc vallja Negella Tibor tevékenységéről: 1956. 10. 23-án, már Budapesten tüntetett. 27-én jött vissza Budapestről a pilisszentiváni legényszállóra. A Budapestről visszajövők parancsnoka Rusznyák László volt, helyettese Negella Tibor volt. A visszajövő csapatnak, ekkor 6 db. golyószórója, 16 db. dobtáras géppisztolya, több nyeles és kukoricagránátja volt. Lefegyverezték a pilisvörösvári rendőrséget is Czimmeri Tibor vezetésével egy 20 fős osztag. Az őrsről 7 db. géppisztolyt, 15 db. puskát, és hozzávaló lőszereket hoztak. Csolnokról, Negella osztaga október végén 30 db. géppisztolyt, és a hozzávaló lőszert zsákmányolt. Itt kiszabadítottak kb. 120 rabot. Rusznyák Lászlót 1957. 04. 17-én kihallgatják Negella Tiborral kapcsolatban. 10. 31-én láttam Negellát a Maros utcában. A mi brigádunk Békásmegyeren, Pomázon, Csolnokon akciózott, ahol ávósokat és fegyőröket vettünk őrizetbe. Kötél általi halálra ítélték szervezkedés vádjával, és 1957. 11. 29-én végrehajtották rajta. 

Egy jelentőlapon ez áll:   Meghalt, 1957. XI. 29-én. Bp. X. AKV. 1299/957.                                                                                                            

 

                                                              

  1. Czimer Tibor 1923. 10. 07. Budapest, an: Ámon Anna. Foglalkozása: bányász. Lakik: Pomáz Tompa út 3. Szakaszparancsnok. A Hamzsbégi útról elhoztak egy Ikarus típusú autóbuszt. Részt vett a csonoki KÖMI-sek kiszabadításában. Szervezkedés vádjával halálra ítélték, és az ítéletet 1957. 11. 29-én végrehajtották.

Egy jelentőlapon ez ál: Meghalt, 1957. XI. 29-én. Bp. X. ker. 1296/957. fsz. értesítése szerint.

 

  1. Neubrand Rezső 1936. 01. 12. Rákosszentmihály, an: Vizer Margit. Foglalkozása: segédmunkás. 1956. 10. 23-tól vesz részt a forradalomban. Először a Kossuth téren tüntetett, majd részt vett a Rádió ostromában is. Előzőleg határátlépési kísérletért büntetve volt. A 212. lap mellékleteiben találtam adatot erre is. Lopás és vagyon rongálás bűntette miatt 1953. 06. 04-én, a Budapesti Központi Járásbíróság az FK 50866/953-as ítéletével 4 hónap börtönre ítélte, de a cselekményt nem részletezi. Tiltott határátlépés kísérlete miatt, 1955. 12. 20-án a Bp. III. ker. Bíróság B.0045/955.3. számú ítéletével 9 hónap börtönre ítélte. A másik helyen a következő van írva: az Ügyészség 1955. V. 25-én ítélte el 9 hónapra. Szabadult: 1956. 01. 02-án. 1957. 11. 23-án a mozgalomban való részvétel miatt Bp. Fővárosi Bíróság Gys. 2383/957 számú ítéletével 1957. 10. 23-án életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. 10 év jogvesztéssel és teljes vagyonelkobzással. 1956. 10. 23-án részt vesz a Parlament előtti tüntetésen, majd a

Rádió ostromában. 10. 26-én ment a Széna térre és csatlakozott Szabó Jánoshoz. 10. 27-én benzint töltött a palackokba, hogy azokat a szovjet páncélosok ellen használják. Majd jelentkezett géppuskásnak. A Gorjanov típusú géppuskát, együtt kezelték Tákhy Gyulával. 10. 28-án hajnalban a szovjet egységekre tüzelnek, majd a nagyobb szovjet egységek közeledtére a fegyvert magukkal vitték és csatlakoztak a Rusznyák László által vezetett Pilisszentivánra menő csoporthoz. Rajparancsnoknak választották meg. 10. 29-én Rusznyák László megbízta a Pilisvörösvári rendőrőrs lefegyverzésével, amit 5 társával végrehajt. A fegyvereket átadja Rusznyák Lászlónak, aki azokat a szabadult rabok között kiosztja. A Rusznyák László által vezetett csapattal együtt jön a Széna térre, és itt részt vesz a brigád minden tevékenységében. A csapat 120 fővel jött vissza, közöttük azokkal, akik, akik 28-án elhagyták a Széna teret. 

                            

  1. Csépányi Dezsőné, sz. Hamar Valéria 1937. 04. 07. Ózd, an: Jobbágy Júlia. Foglalkozása: bányagépkezelő. Pilisvörösvár Szabadság út 4. Vöröskeresztes ápoló. 1956. 10. 25-től vett részt a forradalomban.    1957. 03. 14-én közbiztonsági őrizetbe helyezték. 1 év 6 hónap börtönt töltött Kalocsán.                                                                                                                                                

Egy 1972. 02. 29-én kiállított lakásbejelentőn, a következő adatok találhatók: PORUBEN ÁDÁM FERENCNÉ. Lánykori neve: Hamar Valéria. Előző férj: Csépányi Dezsőné. Ózd, 1937. 04. 07. Anyja: Jobbágy Julianna Nyírnapter. Apja: Hamar Bálint Járdánháza. Családi állapota: elvált. 1972. 02. 29-én, mint tulajdonos lakott a Budapest III. ker. Vörösvári út 21. V. em. 14 szám alatti lakásban. Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi. Foglalkozása: gyors-gépíró. Munkahelye: ÓBUDA MGTSZ Kertépítő Szolgáltató 1300 Bp. Bojtár utca 36. Munkaviszony kezdete: 1979. 07. 10. Házasságkötés ideje: 1965. 05. 27.

    V-146379

Két fénykép készült Róla 00460-as számmal.

Mint a „Pilisi bányászbrigád” tagját, 1957. 03. 14-én közbiztonsági őrizetbe vették.

Szolgálati jegy, 1957. 04. 10

Kistarcsáról, a következő négy közbiztonsági őrizetest kísértek át a Pestmegyei Rendőrkapitányságra:

Vasvári Ottó 1931. Bp. Holczinger Margit,

Negella Tibor 1933. Bp. Molnár Anna,

Argyelán Gábor. Gyula. Kótai Piroska,

Csépányi Dezsőné. 1937. Ózd. Jobbágy Julianna.

Stilit, egyik barátomat kértem 2012. 02. 26-án, hogy nézze már meg, hogy ezen a címen ki lakik. Hátha Vali, és talán még él. Ő azt mondja, hogy talán éppen egy Vali nevű nő, kertészkedett a ház előtt, és gyönyörűen rendben volt, de Ő tavaly meghalt. Nem Ő kertészkedett, de Vali egy otthonban már meghalt. A lakásban a fia lakik. Kértem, hogy vegye föl vele a kapcsolatot, és kérje el a telefonszámát, hátha nyilatkozik. A nyilatkozat nem jött össze.

                                                                                                                      

  1. Ábri Benjámin György, 1919. 03. 17. Marosvásárhely, an: Lischteneger Hermina. Foglalkozása pincér. 1959. 07. 22-én azt vallja, hogy Tóth Jánost az oroszlányi rabmunkahelyen ismerte meg. 1956. 10. 28- vett részt a forradalomban. 20 év, Vác.                                       

 

  1. Hugyecz Pál 1913. 03. 15. Békéscsaba, an: Riegler Erzsébet. Foglalkozása sütősegéd a bányánál. 1959. 07. 07-én a Váci Börtönben a következőket vallotta Tóth Jánosról: 1956. 10. 28-án ismertem meg Pilisszentivánon, amikor Nagykovácsiból jöttünk. Egyébként 1956. 10. 25-től tagja a brigádnak. 20 év, Vác.                                                                

                                     

  1. Nyárfádi László, 1937.10.10.  Békés, an: Gál Mária. Foglalkozása bányász. 1956. október 26- án részt vesz a tüntetésen, 10. 28- tól tagja a bányászbrigádnak. 6 év.

                                                           

  1. Negella Tibor 1933. 05. 15. Budapest, an: Molnár Anna. Foglalkozása bányász. 1956. október. 23.-tól részt vett a tüntetéseken.                                                                                    Vallomása 1957. 02. 27-én (299. oldalon)  A háború végén, apámmal, aki honvéd szkv. volt, édesanyám is vele ment, és engem is magukkal vittek. 1946 elején jöttünk vissza Magyarországra és folytattam az iskolát. 1949-ben önként jelentkeztem katonának és 1952-ig voltam katona. 2x büntettek. Egy másik helyen fel van sorolva, hogy miért büntették: 1952. 02. 14-én a Hadbíróságtól önkényes eltávozásért 6 hónap börtönt kapott, és lefokozták. 1953. 05. 25-én közveszélyes munkakerülésért ítélték 4 hónapra. 1954. 08. 11-én tiltott határátlépés kísérlete miatt ítélték 2 év 6 hónapra. Forradalmi tevékenységben való részvételért 1957. 11. 23-án 5 évre ítélték. 1956. 10. 24-én felutaztam Budapestre, mert meg akartam látogatni a Csepelen lakó szüleimet. A hídon, a szovjet őrség nem engedett át. 10. 25-én, gyalog indultam vissza, de a Bécsi úton, a Budai Nagy Antal laktanyánál igazoltattak, és nem engedtek tovább. Engedélyt kértem, hogy az éjszakát az óbudai állomáson tölthessem. így csak 10. 26-án 09-re értem vissza Pilisvörösvárra a munkásszállóra. 10. 26-án 11-12 között egy 80-90 főből álló fegyveres csoport érkezett. Azt mondták, hogy a Széna térről jöttek, és részt vettek a harcokban. Rusznyák László volt a vezetőjük. 10. 29-én, a csoport elhagyta a munkásszállót. Később, én is jelentkeztem a Maros utcában Czimmer Tibornál. A bányászbrigádnak 10. 28- tól tagja.  5 év.

                                                      

  1. Szirmai István 1931. 08. 01.  Nyírkárász, an: Kolozsi Erzsébet. Foglalkozása bányász. 1956. 11. 01-től tagja a bányászbrigádnak. 5 év 6 hónap Kozma utca.       

 

  1. Tháki Gyula 1936. 11. 11.  Budapest, an: Kalmár Terézia. Foglalkozása segédmunkás. Együtt kezelték a Gorjanov géppuskát Neubrand Rezsővel. 10 év.                                                                                         1956. október. 30. óta tagja a brigádnak.                                                                         

 

  1. Margirikovics Vazul 1928, Szentendre, an: Jávinc Mirka.                                       1956. október. 30. óta tagja brigádnak.                                                                            

 

  1. Lombos Endre 1936. 10. 25, Budapest, an: Matonák Margit.  Foglalkozása: lakatos. 1956. október. 28-tól tagja a brigádnak.                                                    

 

  1. Svarcz Mihály, 1924. 07. 14, Győr, an: Hajdár Mária. Foglalkozása: litográfus, nyomdász. 1956. november. 03.-tól tagja a brigádnak.                                                                        

 

  1. Laurinyecz András 1927. 01. 24, Kondoros, an: Koczkó Piroska.  Foglalkozása: bányász. 1956. október. 24-től tagja a brigádnak. A vád ellene: Szervezkedés vádjával kötél általi halálra ítélték. Végrehajtották: 1957. 11-29-én.                                                                          

 

  1. Bizoberi László 1930. 05. 17. Újdombovár, an: Makács Veronika. Foglalkozása: fűtő.                                    1956. október. 27- óta tagja a brigádnak.                                                                          B. II. 1383/1960/31.                                                                                                        XIV. rendű vádlott                                                                                                              7 év börtön,                                                                                                                         7 év jogvesztés,                                                                                                                        Teljes vagyonelkobzás.                                                                                                                                                                      

 

  1. Kocsis Gyula 1932. 02. 18, Lendvahidvég, an: Sabján Katalin. Foglalkozása: motorszerelő, bányász. 1956. október. 27-től tagja a brigádnak.                                      B. II. 1383/1960/31                                                                                                             5 év börtön,                                                                                                                             5 év jogvesztés,                                                                                                                  50%-os vagyonelkobzás.                                  

 

  1. Novák István 1938, Szemenye, an: Faragó Rozália. Foglalkozása: gépjármű szerelő FAÜ. 1956. október. 27-től tagja a brigádnak.                                                                           

 

  1. Fazekas István 1936. 09. 20, Pilisvörösvár, an: Mészáros Emma. Foglalkozása: vájár.                                       1956. 10. 24-óta nemzetőr volt Pilisszentivánon. Akkor lakott: Pilisvörösvár Rózsa Ferenc út 02.

 

                                                                                                                                   Vallomása a tevékenységéről 1957. 02. 28-án.

Édesapám is bányász volt, majd a felszabadulás után rendőr lett. 1949-ben mentem el vájártanulónak, de akkor nem tettem vizsgát, hanem másfelé próbálkoztam, mígnem ismét visszatértem a bányához előbb csillés lettem, majd 1956. augusztusban a vizsga letétele után vájár lettem. 10. 24-én délután, önként jelentkeztem a pilisszentiváni nemzetőrségbe a tanácselnöknél és nemzetőri szolgálatot láttam el 10. 31-ig. Időközben a nemzetőrség új parancsnoka Rusznyák László lett, aki a nemzetőröket 26-án már fölfegyverezte a legjobb fegyverekkel. Úgy kapcsolódtam a fegyveres csoporthoz, hogy a legjobb barátaim – Hugyecz Pál, Kovács Lajos, Harcsa József – mondták, hogy tarts te is azzal a csoporttal, amelynek vezetője Rusznyák László. 10. 31-én jelentkeztem Rusznyák Lászlónál, hogy én is fel akarok menni Budapestre harcolni. Még ezen a napon este, Rusznyák László vezetésével, 2 db. bányászbusszal és egy Pobjeda személygépkocsival 120-an, fölmentünk Budapestre a Széna térre. Majd 11. 01-én átmentünk a Maros utcába, ahol a civil ruhánkat védve, átöltöztünk azokba a katonaruhákba, amit az ottani készletből kaptunk. Ezen a napon, az alakulatunk, pihenőben volt. Egységünket három századra osztották föl. Én, az 1. századba kerültem, a „Bányász különítménybe”. 11. 02-án hajnalban egy tüzér hadnagy riadóztatta a századot, majd egy bányászbusszal és egy nagyméretű Wipponnal kivonultunk az I. ker. Attila út 17, vagy 27-es számhoz, ahol államvédelmis tisztek laktak. Itt egy 8 tagú csoport végezte az igazoltatásokat és a lakások átkutatását, a többiek pedig fegyverrel biztosították a munkájukat. 4 fő civil ruhás, ÁVÓ-s gyanús személyt vittünk be a Maros utcába. A házkutatásokat 02:30 körül fejeztük be. Az őrizeteseket Rusznyák László, Czimmer Tibor, Hugyecz Pál, és Pály (szerintem Bán) Róbert kísérték le a pincébe. Folytatás következik.

1956. október. 27-től tagja a brigádnak. Mozgalomban részvétel bűntette: Bp. Főv. Bíróság: 1957. XI. 23. Gys. 2383/57.  Nbf. I. 5185/57. 3 év börtön, 5 évre a politikai jogaitól eltiltás és 2000 Ft. vagyonelkobzás.

 

                                                                                

  1. Virágh László 1923, Kecskemét, an: Vida Ilona.  Foglalkozása: géplakatos.                                                    1956. október. 28. óta tagja a brigádnak.                                                                       XII. rendű vádlott.                                                                                                                  B. II. 1383/1960/31.                                                                                                            5 év 6 hónap,                                                                                                                                     6 év jogvesztés,                                                                                                                  Teljes vagyonelkobzás.

                                                                      

  1. Németh József György 1930. 04. 06, Budapest, an: Tóth Piroska.  Foglalkozása: anyagbeszerző. Büntetését töltötte az oroszlányi bányában. 1956. október. 30. óta tagja a brigádnak.                                                                                                                               B. II. 1383/1960/31                                                                                                         BŰNÖS                                                                                                                               3 ÉV 6 HÓNAP                                                                                                                     5 ÉV JOGVESZTÉS,                                                                                                             50% VAGYONELKOBZÁS.                                                                                                                                                                                                                                                       

                                                                      

  1. Németh Ilona 1938, Szombathely, an: Szabó Anna.  Foglalkozás. Szövőnő.                                               1956. november. 03-tól tagja a brigádnak.                                                                       

 

  1. Szecsődi Kálmán 1930, 11.16. Kispest, an: Huster Julianna.  Foglalkozása: bányász.                                            1956. 10. 26-án szabadították ki az oroszláni rabmunkahelyről. 10. 28-án Budakeszin, a Petőfi Akadémia katonái elfogták Czira Istvánnal  és Ábri Benjamin Györggyel tartották fogva. Följön Ő is a Maros utcába. 1956. október. 31. óta tagja a brigádnak.  Ő is részt vesz az ÁVH-sok letartóztatásában és a brigád minden tevékenységében. 1959. 09. 15-én  Szecsődi Kálmán azt vallja, hogy 10. 31-én Találkozott Tóth Jánossal, a Maros utcai laktanyában. Együtt mentek föl a Mártírok útja 85 alatti épület padlására, miután a padlás vasajtaját felfeszítették.

Vádolják: BHÖ 1. 2 bek.                                                                                                     BHÖ 230.                                                                                                                              BHÖ 232 2. bek.

B. II./1383/1960/31. számú ítélet szerint:                                                                      

5 év börtön,                                                                                                                                        5 év jogvesztés                                                                                                                               50% vagyonelkobzás.

 

  1. Harcsa József 1937. 03. 12 , Nyírtas, an: Balogh Julianna. Foglalkozása: bányász.                                                  1956. november 01. óta tagja a brigádnak.                                                                      

 

  1. Serfőző Imre 1923. 07. 04, Pusztamonostor, an: Martiko Anna. Foglalkozása: segédmunkás. 1956. október. 26. óta tagja a brigádnak.                                                   B. II. 1383/1960/31.                                                                                                            6 ÉV BÖRTÖN,                                                                                                                  6 ÉV JOGVESZTÉS                                                                                                    TELJES VAGYONELKOBZÁS.                                                                       

 

  1. Oláh József 1907, 12. 29. Berettyóújfalu, an: Aranyi Zsófia.  Foglalkozása: bányász.                                             1956. október. 25. óta tagja a brigádnak. Oláh József 1959 09. 08-án, a 6. tanúkihallgatása során Tóth Jánosról a következőképpen nyilatkozott: 1956. 10. 28-29-én ismertem meg. Személyes elmondásából tudom, hogy részt vett Pilisvörösváron a rendőrőrs lefegyverzésében. A Széna téren fegyveres nemzetőrök állítottak meg bennünket, hogy a balkéz felőli házból ávósok lövöldöznek ránk. Ebbe a házba ment be fegyverrel Tóth János. Azt mondja, hogy Tóth dicsekedett vele, hogy a tetőn derékba talált egy ávóst, aki a tetőről hanyatt vágódva beesett az udvarba. Érdekesnek tartom, hogy további vizsgálat eredményéről nem találtam kellően hiteles dokumentumot, a szándékosság megállapításához.                                                                                       B. II 1383/ 1960/31.                                                                                                       BŰNÖS                                                                                                                                   6 ÉV 6 HÓNAP,                                                                                                                  7 ÉV JOGVESZTÉS                                                                                                        TELJES VAGYONELKOBZÁS.                                                                    

 

  1. Wágner István 1929. 03. 23, Budapest, an: Unger Etel.  Foglalkozása: műszerész, gépkocsivezető. 1956. 10. 26-án szabadították ki. 10. 28-án csatlakozott Nagykovácsiban Szirmai István csoportjához. Részt vett az Ady ligeti határőrlaktanya megtámadásában, majd Pilisszentivánon csatlakozott Rusznyák László csoportjához. A Zgyerkóéktól elvett Pobjedával  10.30-án jött a Széna térre 1956. október. 30. óta tagja a brigádnak.                                                                                                                             B.II. 1383/1960/31.                                                                                                               BŰNÖS.                                                                                                                                 3 ÉV 6 HÓNAP                                                                                                                   5 ÉV JOGVESZTÉS.                                                                                                         50%-OS VAGYONELKOBZÁS.        

                                                                     

  1. Szabó Lukács 1913. 05.12. Felsőszéli, an: Toda Rozália.  Foglalkozása: gépkocsivezető. Ö az egyik MÁVAÚT-as autóbusz vezetője.  1959. 10. 06-án való rendőrségi kihallgatása során, a következőket vallotta: 1956. 11. 02-án 08-09 tájban jelentkeztem szolgálatra a MÁVAUT Lövőház utcai forgalmi irodájában. Gűber József közölte velem, hogy, hogy Bécsbe kell menni gyógyszerért. Mondta, hogy keressek üzemképes gépkocsit. Adtak menetlevelet, amelynek úti céljaként Bécs volt feltüntetve. A másik busszal együtt egy nagy, fekete szgk. után kellett mennem. Valahol megálltunk, ahol a fegyveresek P- F – Z csíkkal ellátott igazolványt kaptak, majd a Hűvösvölgyi úton keresztül Győrbe mentünk. A déli órákban indultunk Szombathely felé. Az úton, a Győrben csereként kapott Skoda, tengelytörést szenvedett és az úton hagyták. Az egyik faluban egy paraszt bácsinak mondták, hogy jelentse a honvédségnek. Szombathelyen egy hentesüzlet előtt álltunk meg. Itt felismertük a MÁVAUT egyik gépkocsiját, amelyen idegenek ültek. Elvettük a gépkocsit, így 3 db. MÁVAUT gépkocsival indultunk a Határőr laktanyába. A 3. gépkocsit a csoport tagjai közül vezette valaki. 1956. november 04-én hajnalban letartóztattak bennünket.

                                                                  

  1. Bognár József 1912. 02. 22, Pozsony, an: Szabados Ilona.  Foglalkozása: gépkocsivezető. Ő a másik MÁVAUT-as autóbusz vezetője.  1956. 11. 02-én csatlakozott a brigádhoz.                                                                                                   1959. 10. 06. rendőrségi kihallgatáson a következőket vallotta: V-146148/1.             Hogyan került mint gkv. a Bán Róbert és Czimmer Tibor parancsnoksága alatt álló ellenforradalmi csoportba?                                                                                    1956. november 02-án kb. a déli órákban éppen benn voltam a munkahelyemen előlegért a Széna téri MÁVAUT garázsban. A garázs épülete előtt várakoztunk, amikor egy fővárosi kékre festett busszal, mintegy 30 fő fegyveres forradalmár érkezett a garázs elé. A fegyveresek kiszálltak a buszból és lementek a garázsfőnökséghez. Rövid idő múlva, a garázs vezetője szólt nekem, hogy gépkocsival Bécsbe kell mennem gyógyszerért. Majd Szabó Lukáccsal együtt kaptuk a menetleveleket, és a garázs vezetője utasított bennünket, hogy menni kell, pedig nem akartunk menni. Majd a fegyveresek is beültek a két fapados buszba. Indulás után a Hidegkúti úton megálltunk egy fél órára. A parancsnokok bementek egy laktanyába és kijövetelkor nemzetőr igazolványokat hoztak és adtak mindegyikőnknek. Majd a Bécsi úton elindultunk Győrig, ahol éjszakáztunk. Az én kocsi parancsnokom Czimmer Tibor volt. 11. 03-án Győrből nem Sopron felé, hanem Szombathely felé mentünk. Szombathelyen megálltunk, majd beszállt egy határőr tiszt és a Határőrség laktanyájába mentünk. Itt, a tiszt és Czimmer kiszálltak a gépkocsiból és bementek a laktanyába. Fegyvereseink kiugráltak a gépkocsikból és lefegyverezték az őrséget, majd elfoglalták a laktanyát. Az őrséget ezután a mi fegyvereseink adták. 1956. november 04-én hajnalban a szovjet csapatok fogtak el bennünket. Azt láttam, hogy a fegyveresek letartóztattak egy határőrtisztet és bevitték az egyik autóbuszba. Az általam előzőleg vezetett autóbusz eltűnt, a másik pedig roncs állapotban került vissza a vállalathoz.

 

                                                                 

  1. Horváth Lajos 1920. 02. 10, Kötcse, an: Máj Erzsébet. Foglalkozása: gépkocsivezető, FAÜ. 1956. november. 02. óta tagja a brigádnak.                                                                       

 

  1. Marosa Ilona 1937. 05. 17. Budapest, an: Sulytos Anna. Foglalkozása: segédmunkás. Elsősegélynyújtó. 1956. november 01. óta tagja a brigádnak.                                                                      

 

  1. Dobrovics Valéria 1933. 03. 23, Budapest, an: Nemerczki Jolán. Foglalkozása: geológus. Elsősegélynyújtó. 1956. október. 27. óta tagja a brigádnak.                                                                         

 

  1. Mikics Ágnes 1939. 01. 21, Budapest, an: Horváth Ágnes. Foglalkozása: szövő tanuló.1956. október. 31.-óta tagja a brigádnak.                                                                          

 

  1. Kiss Attila 1928. 07. 25, Magyarfenyves, an: Kiss Borbála. Foglalkozása: kőműves.                                               1956. október. 30 óta tagja a brigádnak.                                                                              

                                                                                                                      

  1. Brunekov István 1933. 01. 23, Budapest, an: Sveng Mária. Foglalkozása: géplakatos.                                                          1956. október. 26. óta tagja a brigádnak.                                                                            

 

  1. Deák Gergely 1925, Regőce, an: Béres Mária.  Foglalkozása: bányász. Pécsi bánya, jugoszláv állampolgár. 1956. 10. 28-án, Pilisszentivánon csatlakozott Rusznyák László fegyveres csoportjához. 10. 29-én részt vett a Pilisvörösvári rendőrőrs lefegyverzésében. Cél: fegyverszerzés. Ő vitte a csapat golyószóróját. 1956. 10. 31-én ő is feljött a Rusznyák csoporttal a Széna térre, majd a Maros utcába, ahol tagja lett az „Operatív” csoportnak”.  Részt vett ÁVH-sok letartóztatásában. 11. 01- én ő is elmegy Csolnokra és részt vesz társai kiszabadításában. 11. 03-án részt vett a szombathelyi határőrlaktanya elfoglalásában, majd 04-év reggel Őt is itt fogják el az oroszok.                                          Vádolják: BHÖ. 1. 2. bek.                                                                                                BHÖ 230.                                                                                                                            BHÖ. 232 2. bek.                                                                                                               A B. II. 1383/1960/31                                                                                                       sz. ítélet szerint 8 év börtön,                                                                                                 8 év jogvesztés,                                                                                                                          teljes vagyonelkobzás.

 

  1. Virágh János 1930. 08. 07, Kisgyón, an: Talabér Rozália. Foglalkozása: bányász. Keszthely. 1956. 10. 26-án szabadították ki az oroszlányi rabmunkahelyről. Majd Tatabányára ment, ahol részt vesz a rendőrőrs, majd a megyei kapitányság elfoglalásában. Innen szerez 1db. esőköpenyt,                                                                   1 db PPS. géppisztolyt,                                                                                                   1db 250 cm es Csepel motorkerékpárt.                                                                                10. 27-én társaival előbb Bécsbe, majd Nagykovácsiba ment és csatlakozott Szirmai István csoportjához.                                                                                                          Az Ady ligeti HÖR. laktanya elleni támadásnál az egyik golyószóró kezelője.1956. október. 28. óta tagja a brigádnak, miután Pilisszentivánon csatlakozik Rusznyák László csoportjához.                                                                                                                          1956. 10. 31-én Ő is feljön a Széna térre, 11. 01-én pedig elmegy Csolnokra.                                 Vádolják:                                                                                                                             BHÖ:1. 2. bek.                                                                                                                       BHÖ. 320.                                                                                                                              BHÖ.232 pont 2. bek.

B.II. 1383/ 1960/31.                                  

 BŰNÖS                                                                                                                              7 ÉV 6 hónap,                                                                                                                     8 év jogvesztés,                                                                                                                 Teljes vagyonelkobzás.

 

  1. Eperjessi András 1927. 08. 18, Miskolc, an: Majoros Zsuzsanna. Foglalkozása: tetőfedő, szigetelő. 1956. november. 02. óta tagja a brigádnak.                                       B. II. 1383/1960/31                                                                                                               XIII. rendű vádlott:                                                                                                            8 év börtön                                                                                                                                  8 év jogvesztés,                                                                                                                           Teljes vagyonelkobzás.

                                                                 

  1. Nagy Ferenc 1925. 02. 26, Adács, an: Keszely Erzsébet. Foglalkozása: segédmunkás.                                                         1956. november. 03. óta tagja a brigádnak.                                                                      

 

  1. Cariszidisz Árgyisz 1937. 01. 12, Giriko, an:                               Foglalkozása: segédmunkás. 1956. október. 28. óta tagja a brigádnak.                                                                           

 

  1. Szaniszló Sándor 1940. 10. 21, Cegléd, an: Mészáros Teréz.  Foglalkozása: ipari tanuló. 1956. október. 24. óta tagja a brigádnak.                                                                          

 

  1. Tóth Dániel 1938. 10. 15, Sarkad, an: Soros Mária. Foglalkozása: ipari tanuló.                                                            1956. október. 27. óta tagja a brigádnak.                                                                            

 

  1. Hajzer István 1919. 10. 10, Abod, an: Plavostyák Mária. Foglalkozása: bányász.                                                  1956. október. 26. óta tagja a brigádnak.                                                                          B. II. 1383/1960/31                                                                                                   BŰNÖS                                                                                                                               7 ÉV BÖRTÖN,                                                                                                                  7 ÉV JOGVESZTÉS,                                                                                                               Teljes vagyonelkobzás.                                                                                                                                                                             

 

  1. Farkas Tibor 1929. 10. 12, Pécs, an: Farkas Júlia.    Foglalkozása: bányász.                                                             1956. október. 26. óta tagja a brigádnak.                                                                          VI. rendű vádlott.                                                                                                               B. II. 1383/1960/31.                                                                                                                6 ÉV BÖRTÖN,                                                                                                                     6 ÉV JOGVESZTÉS,                                                                                                            Teljes vagyonelkobzás.                                                                         

 

  1. Tóth János 1928. 05. 01 , Rákosszentmihály, an: Csitári Mária.  Foglalkozása: bányász. 1956. november. 02. óta tagja a brigádnak. 1956. 10. 26-án szabadították ki az oroszlányi rabmunkahelyről. Németh Györggyel, Wágner Istvánnal Nagykovácsiba ment, ahol 1956. 10. 27- csatlakozott Szirmai István fegyveres csoportjához.                     10. 28-án fegyveresen részt vett a nagykovácsi sertéshizlaldából 2 db. sertés elrablásában persze, enni kellett, így ezeket leölték, majd elfogyasztották, hiszen a fegyveres csoportot élelmezni is kellett. Még ezen a napon részt vett az Ady ligeti sikertelen határőrlaktanya elleni sikertelen támadásban is. Utána a csoport Pilisszentivánra ment és itt csatlakozott Rusznyák László fegyveres csoportjához.           10. 31-én a Rusznyák csoporttal fölmentek Budapestre a Széna térre majd a Maros utcai laktanyába. Itt lett tagja az.  „Operatív” csoportnak. 1956. 11. 01-én Ő is Csolnokra ment a rabok kiszabadítására. Vonulás közben, valaki rájuk lőtt a II. Mártírok útja 85-ös házból, akit Tóth János agyonlőtt. Persze, nincs a támadó azonosítva a lelőtt személy neve sincs beazonosítva.  1956. 11. 01. jelen volt, amikor lecserélték a 2 db kék autóbuszt 2 db. MÁVAUT fapados autóbuszra és ezekkel az autóbuszokkal mennek Győrbe és Szombathelyre, amikor a szovjet csapatok egyszerűen meglepik őket a határőrlaktanyában. Nem tudom, hogy mennyire változott volna a helyzet, ha a tervük sikerül, ugyanis a felkelők egyáltalán nem voltak ellátva páncélelhárító fegyverekkel. Annak viszont nagy a valószínűsége, hogy több szovjet páncélos maradt volna a Széna és a Moszkva téren.

Meg van vádolva:  BHÖ 1. 2. bek. Népi demokratikus államrend megdöntése,           BHÖ. 349 gyilkosság.                                                                                                         BHÖ. 230.                                                                                                                            BHÖ. 232. 2.bek. lopás. (ezek a §-ok állandóan szolgálatban álltak, csak alkalmazni kellett.                                                                                                                                    A Budapesti Fővárosi Bíróság B. II. 1383/1960/31                                                          A Népköztársaság nevében 196007. 12-én meghozott ítélet szerint,                                       az I. rendű Tóth János  B-Ű-N-Ö-S                                                                                            a NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLAMREND MEGDÖNTÉSÉRE IRÁNYULÓ MOZGALOMBAN VALÓ TEVÉKENYSÉGRÉSZVÉTELÉNEK BŰNTETTÉBEN,                                                                                                              1 DB GYILKOSSÁG BŰNTETTÉNEK KÍSÉRLETÉBEN,                                           1 DB. SZEMÉLYI TULAJDON SÉRELMÉRE ELKÖVETETT RABLÁS BŰNTETTÉBEN,                                                                                                                          TÖBBRENDBELI SZEMÉLYES SZABADSÁG MEGSÉRTÉSÉNEK BŰNTETTÉBEN,                                                                                                                  2 DB SÚLYOS 600 FT-OT MEGHALADÓ LOPÁS BŰNTETTÉBEN, TT. TULAJDON ELLEN ELKÖVETETT ISMÉTELT LOPÁS BŰNTETTÉBEN.                         15 ÉV BÖRTÖNBÜNTETÉS,                                                                                        10 ÉV JOGVESZTÉS,                                                                                               TELJES VAGYONELKOBZÁS.                                                                                                 

 

  1. Körmendi László 1941, Szeptember 04  Dorog, an: Unyacinczki Erzsébet.  Foglalkozása: ipari tanuló. 1956. október. 26. óta tagja a brigádnak. Megszüntették ellene a nyomozást elrendelő határozatot 1959. december. 09-én, hivatkozva a Bp. 133§ 1. bek. alapjára. Dr. Korom Mihály írta alá és átvette az édesanya Körmendi Erzsébet 1959. XII. 24-én. Ezzel bezzeg nem siettek.                                                                          

 

  1. Molnár Mihály 1942. 05. 15, Szeged, an: Illik Ilona. Foglalkozása: segédmunkás.                                                              1956. október. 28. óta tagja a brigádnak.

 

2012.

 

Bencze Pali.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.