Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IDÉZÉSRE MEGJELENTEM

2015.03.17

2015. 01. 13-án idézést kaptam az egyik Bíróságra, hogy tanúként jelenjek meg. Megjelentem, de ma sem tudom, hogy ki idéztetett. Tárgya: Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése. Nem volt meghatározva dátum szerint, hogy melyik határozatot kívánja hatályon kívül helyezni. A tárgyaláson, a bírónő felhívta a figyelmemet az igazmondásra, mert a hamis tanúzást a Törvény, 3 év börtönnel büntetheti.

De térjünk vissza a folyosói várakozásra, ahol hárman vártunk tanúként a beszólításra, mert Szépvölgyi Géza nem jelent meg. Jön az alperes - Dömötör Zoli - pár nemzetőrrel, akiknek a többsége régi ismerős, de azért mégis azt éreztem, hogy nem tartanak barátoknak bennünket – legalábbis egy része - de mi jöttünk, mert idéztek. Gondolkozok, hogy ugyan miért vagyok én idézve, mit fog a bírónő kérdezni? Egyszer csak az alperesi táborból, a szemével kiszúr egy általam soha nem látott egyenruhás nőr. ddtbk. rendfokozatú ember és néz, néz, csak néz. Mondja, hát az egyenruhád hol van, miért nincs rajtad? Ki vagy te fiam, ahelyett, hogy jelentkeznél, felszólítol? Nem értem a kérdést, mert mi köze van neki ehhez? Megkérdezem tőle, ismernünk kellene egymást? Felállok és bemutatkozok neki és nyújtom a kezem. Az ő bal keze erősen a zsebben, miközben mondja a nevét. Bárkányi, vagy valami ilyesmi, egyébként civilben rendőr százados és békítő. Kit békít, kivel? Mondom neki, hogy ha kezet fogunk, legalább a zsebből ugorjál ki. Nem ugrik ki, de mondja: mert, a politikusok is ezt teszik!  Erre a politikusi magatartásra én nem szívesen hivatkoznék, de meg is van róluk a véleményem. Hallom újságíró vagy és felhívnám a figyelmedet, hogy itt nem beszélhettek a tárgyalás témájáról, mert személyiségi viszont vádas per lesz belőle. Ki ez az ember, hogy ilyen nagy arca van? Ki hívta ide, honnan tudja, ki vagyok és mit is akar tőlem? Ki vagy te öcsém, hogy osztod az észt? Azt gondolom, hogy erre Bársony Robi meg tudná adni a választ. De mi akart ez lenni? Egyféle nyomásgyakorlás? Bársony Robi is marad a régi, de mi szükség van ilyen sunyi magatartásra? Tudja, hogy az ilyet megírom, mint mondta is. Persze, a folyosó is levegőtlen, így fülledt meleg is van. De Bárkányi magabiztos és mondja a magáét, főleg a felperes személyét illetően, de a részletekbe azért nem mennék bele, mert azt meghagynám arra az időre, ha a szükség ez megkövetelné. Szólítják tanúnak Lévay T. Erzsébetet. Ameddig bent van, Robi idejött beszélgetni. Ő is a felperesről. Kérdeztem tőle: Juhásznak, Soltésznak, nem Dömötör adott pozíciót? Ki, ki ellen fordult és miért, azt nem tudom, de most folyik a pereskedés. Miért? Azt sem tudom, de ez egy presztis csata és senki nem hagyja magát. Az öreg, hiába 81 éves, de makacs, mint az öszvér és addig védi az egyéni érdekeit, ameddig föl nem bukik. De öreg, Te egy szervezet vezetője vagy és nem kellene az egyéni érdekeidet az általad vezetett szervezettel összemosnod. Többen vagyunk, akik hiszünk az erkölcsi igazságban és ehhez várnánk a Törvény támogatását. Dömötör Zoli is hiszi a maga igazát és ehhez, eddig  úgy érezzük, hogy a Törvény hallgatólagos támogatását is élvezi, legalábbis most úgy érzem. Jobban mondva, olyan kis halak vagyunk és marjuk egymást, mert ha békében lennénk sem rúghatnánk labdába. Ebből a szervezetből már annyian kiléptek csalódottság, értelmetlen folytatás miatt, hogy meg sem lehet számolni, de a „szemétdomb” tetején még mindig Dömötör Zoli áll. Csak az elmúlt 5 év alatt annyi hibás döntést hozott, hogy ettől a szervezet fele inkább elment, mint tovább vitatkozzon fölöslegesen. Akik meg maradtak azok meg birkamód viselkedtek, mert nekik az a lényeg, hogy megmondják, melyik a

irányban van az előre. Mindig maradtak körülötte annyian, hogy kigolyózza az ellenfeleket. Ez megmutatkozik abban is, hogy mindig azt tett be és váltott le az elnökségi tagok közé, akik az érdekeit a legjobban segítették. Jelöltek meg mindig voltak, mert gyorsan emelkedtek a ranglétrán és ettől nagyobbnak is érezték magukat. Addig maradhattak ameddig erősítették Zolit. Persze, előző írásaimban már beszámoltam ezekről is.

Kijött a tárgyalóból Lévay T. Erzsébet és Farkas Gyulát hívták be. Gyorsan jön Bárkányi, hogy mi volt benn? Erzsi mondja, hogy az ellenőrzési beszámolójáról kérdezte bírónő, de Zoli mindent tagadott és azt állította, hogy nem közgyűlés volt, hanem csapatgyűlés. Itt gyorsan jött a szóváltás a két ember között és Bárkányi agresszíven támadta Erzsit, majd rajta keresztül Juhászt, meg az ügyvédjét, de a részleteket akkor, ha arra majd szükség lesz. Erre mondta Erzsi, hogy undorító a stílusod, mire Bárkányi gyorsan magára vette, hogy ő az undorító és egyből perrel fenyegetett, mert úgy érezte, hogy egy nő megsértette a férfiúi becsületét és nem akar felsülni a jelenlevő barátnője előtt. Na, ennyit erről az emberről és nem többet. Mindig kell, aki a büdöset keverje? Kinek jó ez?

 

 

2014. május 17 –én az 1956 Magyar Nemzetőrség megtartotta Lévay T. Erzsébet alezredes asszony Ellenőrző Bizottsági elnök kezdeményezésére összehívott rendkívüli közgyűlést, melynek célja az Ellenőrző Bizottság beszámolójának meghallgatása…. Nos, amikor engem hívtak tanúnak, megkérdeztem a bírónőt, hogy miért vagyok én ide idézve? A fenti dátumot említette, amire az volt a válaszom, hogy én ekkor nem voltam ott. A felperes ügyvédje elővesz egy általam írt, a világhálón levő írásomat – Mi vezetett a Petíció nyilvánosságra hozásához? – és kérdezi, hogy ezt én írtam? Igen volt a válaszom. Felolvasott belőle egy részt, ami Lévay T. Erzsébettel és Dömötör Zolival kapcsolatos, majd a bírónő megkérdezi tőlem, hogy ezt fenntartom-e? Igen, amit leírtam, fenntartom. Ez ellen meg Zoli emelt kifogást, mondván, nem tartozik a tárgyhoz.

Majd hangosan mondja: nekünk egymással sosem volt bajunk, még ki is tüntetett. Ehhez azért hagy tegyem hozzá, ez így nem igaz, mert bár voltak hasznos együttműködések, de az Eskütétel c. írásom után te is felültél az engem bírálóknak és a viszonyunk távolodó lett és mivel nem kaptam kellő választ a 2013. 09. 21-i „lemondásoddal” kapcsolatban, írásban kértem volna erre a választ. Erre nem voltál hajlandó őszinte válaszra és a párbeszéd hiánya miatt közöltem ezzel kapcsolatos írásaimat abban a reményben, hogy megkezdődjön a párbeszéd. Az eredmény ismert. Ezt nevezed Te problémamentesnek? Meg, hogy kitüntettél! Megvettem a kitüntetést, te meg lepapíroztad. Én most sem haragszom rád, de a hazugságokban most sem, ezután sem leszek partner.

Az Eskütétel c. írásomig én voltam a honlap korlátozás nélküli szerkesztője, de háttér bizalmatlanság miatt, felajánlottam a lemondásomat, amit Zoli el is fogadott és utasított, hogy a jelszót adjam át Soltész Gézának. Ekkor szakadt meg a barátság Hatyka Lajossal is. Január 14-én kapom az értesítést, hogy Lajos meghalt. Más forrásból tudom, hogy Lajosnak mégis fölébredt a lelkiismerete és szerette volna ezt nekem elmondani, de nem adtam rá alkalmat. Lajos, írhattál volna, hogy a lelkiismereted ettől megtisztulhasson. Ennyivel viszont én is tartozom Lajosnak, hogy erről beszámoljak.

Nem lettem okosabb a meghallgatás után sem, de talán meghallgatják még Pető Dénest, Zétényi-Csukás Ferencet és Máli Imrét. Őszintén szólva, arra vártam volna itt választ, hogy milyen indokkal zárta ki Dömötör dr. Juhász Györgyöt, de mintha ez a tárgyalás már nem is erről szólt volna. Pedig a honlapon pár napig ismét fönn volt büntetőjogi felelősség tudatában dr. Juhász Györgyöt méltató nyilatkozat. Megint ennyit ért a nyilatkozat, megint szemfényvesztés volt? Hogy milyen döntés születik, azt megjósolni sem tudom, különösen a 14-i tárgyalás utáni információ után, ahol azt mondták ki, hogy Dömötör Zoltán szabályt szegett, de törvényt nem, így az eddigi határozatok érvénytelenek lettek, de Dömötör állva maradt. Vajon kötelezték-e valamire? Nem értem, hogy ez az ember, annyi jó szándékú ember becsületébe belemászhatott büntetlenül, míg többek között az én egészségem is ráment az igazságkeresésre és ez mind mellékes. Egyet azért nekem is le kell vonnom: ha már az egészségem megroggyant is, de most már az életem az első.

Meg kell még jegyeznem, Robi megemlítette, hogy etikai vizsgálat indul ellenem. Ha úgy döntöttetek, legyen. De akkor meg kell majd kérdeznem, hogy volt-e etikai vizsgálat akkor, amikor Lévay T. Erzsébet ellen 5 feljelentést tettek? Igaz volt-e a vád, vagy lejáratási céllal tették, de ekkor meg is kellene a feljelentők neveit is említeni. Miért nem vizsgálták ezt? Mert ha parancsra tették, nem kellett volna ellenük is etikai vizsgálatot indítani? A honlapon nagy a nyalás, de a valós problémákról egy betű nem kerül leírásra. Várom az értesítést, hogy megkérdőjelezhessem az elnök alkalmasságát a tárgyilagos vizsgálatra, a telefon hívása után, melyben finoman próbált távozásra bírni. Megvan a telefonhívás ideje. Vizsgálná-e az okot, hogy Dömötör Zoli viselkedése váltotta-e ki a közöttünk levő konfliktust? Ha mégis a kizárásom mellett döntenek, ott akarok lenni azon a gyűlésen és szeretném elmondani az indokaimat, ha egyáltalán kapok rá lehetőséget! Ha már az egészségem ráment az igazságkeresésre, akkor meg kell kapnom azt a lehetőséget. Ha valaki ezt megakadályozza, lelke rajta. Eddig sajnos, mindig az maradt alul, aki párbeszédet kezdeményezett. Ez, nemcsak a mi szervezetünknél keseríti meg a lelkeket, hanem a legtöbb magyarnál. A kezdeményező, általában látja a hibákat és azokra szeretné a vezető figyelmét fölhívni. Ettől ő is erősödhetne. Magam nevében beszélve, én őszintén segítettem Dömötör Zolit, ameddig hagyta és rossz tanácsadói és egyéni önzősége ellenem nem fordították. Nem hatalmat akartam, hanem egy általam is segített szervezet által, én is erősebb szerettem volna lenni, szerettem volna, ha itt, jobban érezhettem volna magamat. Azt gondolom, hogy ezzel nemcsak én voltam így! Mert a becsületem, fontosabb, mint az életem és abba belegázolni senkinek nem hagyok!  Ha a döntés megszületik, azt írásba kérem és legyen fenn a honlapon. A többi, az én dolgom.

Végezetül el kell mondanom, hogy Dömötör Zoli, nagyon jól szervezi az újjáválasztási kampányát, mert azokat keresi, akik majd támogatni fogják. Ebben igaza van, mert biztosra akar menni. A társaknak írom, hogy olyan parancsnokotok lesz ismét, amit megérdemeltek és addig nem lesz változás, ameddig erre igény nem lesz. Kösz, de nekem ennél több igényem van.

Meg azért azt se felejtsük el, az a hír járja, hogy Virágh Misi azt akarja elérni Dömötörnél, hogy engem, rehabilitáljanak, Nem kértem én ilyet senkitől és főként tiltakoznék ellene, mert ha eddig nem tiszteltétek a szabályt, ettől majd tisztelnétek? Pont azok, akik az érdekeik szerint alkalmazzák?

 

2015. 03. 12.

 

Bencze Pali

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.