Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÁRPÁD VÉREI, AVAGY A NEMZETI ÖSSZEFOGÁS 2., SZEKSZÁRDI TALÁLKOZÓJÁRÓL

2009.04.13

 

Hogyan is kezdjek e nevezetes esemény megírásához? Érzelmek nélkül, egy sort sem tudok írni, de az ok-okozat kapcsolatára meg nem mindenki kíváncsi. A Magyar Nemzetért Mozgalom tagos barátaim megkérdezték, hogy jönnél-e velünk a nemzeti összefogásért újabb helyszínére, Szekszárdra? Igent mondtam nekik, hiszen az elsőn is ott szerettem volna lenni, amire szintén hívtak, de akkor, nekem is más elfoglaltságom volt. Nos, ezt a szöveget, előttem is sokan elmondták már, és még el is fogják, mert az ember, általában fontossági sorrendet állít fel. Nekem, most ez volt az első, hiszen a többit, halaszthattam. A szervezők, az interneten közzétették a programot, így bárki eldönthette, hogy ott akar-e lenni, meghallgatja-e az előadókat, kíváncsi-e a jelen levők hangulatára, milyen következtetést von le a jövőt illetően. A Forradalmi Nemzeti Bizottmány tagjaként, kötelességemnek is éreztem az egyik testvérszervezet rendezvényének meglátogatását, hiszen ott, személyes ismerőseim is vannak. Márpedig ha az ember lemond a személyes kapcsolatról, úgy jár, mint a régen látott rokon, hogy lazulnak azok a szálak, amelyek egykor őket összekötötték. Érden csatlakoztam hozzájuk, és innen indultunk el 7 autóval, vagy húszan. A felújítás alatt levő 6-os főúton, nem egyszerű a közlekedés, ráadásul tele van sebességet korlátozó táblákkal. Autóink, Árpádsávos, és nemzeti színű lobogókkal megkülönböztetve haladtak, és nem egyszer örömmel hallottuk, hogy dudálnak nekünk, ami mindenkiben egy kis jóleső érzést keltett.

 Szekszárd mellett elhaladva, 11.30 körül, találkoztunk a félpályás útelzárással demonstráló barátainkkal, akik lelkesen integettek nekünk, menet közben én meg készítettem pár fotót róluk. Sajnálom, hogy nem álltunk meg egy pár percre, legalább kezet fogni velük, igaz ugyan, hogy közöttük volt Hermann Pista barátunk Székesfehérvárról, és Neubauer János barátunk Bonyhádról, akik velünk együtt jöttek tovább Bonyhádra, meglátogatni és erősíteni az ottani testvérszervezetet, hogy majd együtt menjünk vissza Szekszárdra, a találkozóra. Bonyhádon, szeretettel fogadott bennünket a maroknyi kis csapat, és Bárkányi Sándor, zászlóval a kezében sietve nyitotta a kaput, a városi kórházzal szembeni udvaron. A helyi kis csapat, lehetőségeihez képest, már megkent zsíros kenyerekkel, vöröshagymával várt bennünket, hogy a megéhezett vándorok éhen ne maradjanak. Régi jó szokás ez, hogy a kedves vendéget, valamivel megkínálják. A mozgalom, rövid helyzetértékelést tartott, és Dobrovics József elnök, mondott egy kis beszédet, melyben vázolta, hogy miért ilyen a magyarság helyzete, saját kormányunk, miért pusztít bennünket módszeresen évtizedek óta, hiszen a kormány által betelepített embereknek nem, csak az ivóvizeink, hanem az összes természeti kincseink kellenek, de addig, nem lehet azt megrabolni, ameddig ott, „bennszülött” magyar ember él. Ezek az emberek, támogatni fogják majd ezeket az intézkedéseket, hiszen ehhez az országhoz, csak az érdek köti őket. Éppen ezért, a Magyar Nemzetért Mozgalom minden segítséget megad azoknak az embereknek, akik a „gyurcsányjelenség” ellen küzdenek. Az utcai demonstrációt nem ellenzi ugyan, de már nem tartja elég eredményesnek. A kormány újabb és újabb hazug ígéretei, nem teszik rendbe az ország szétzilált anyagi helyzetét, mert nem az egyszerű emberek helyzetének javítása a cél, hanem a jelenlegi „rablóelit” hatalmának és jólétének a megőrzése. A szegény sorsú gyermekek száma, már az egymillió felé közelit, de hol vannak, mit tesznek ez ellen a szülők, a nagyszülők? Éppen ezért, minden információt várunk bárkitől, aki ilyen információval rendelkezik, hogy továbbíthassuk ezt azok felé, akikkel együtt, keressük a megoldást, éppen ezért, senkinek a kezét nem szabad megkötni, hanem hagyni kell az embereket szabadon ténykedni. A jelenlegi politikai elit, képtelen megoldani azt a problémát, amit önmaga idézett elő. Előfordulhat, hogy a jelenleg ellenzékinek mondott pártok következnek, de megoldani nem lesznek képesek azt a problémát, amihez maguk is hozzájárultak. A Magyar Nemzetért Mozgalom, nem törekszik vezető szerepre, de kezdeményező, nyitott, a jó megoldások irányába. Azért ez a beszéd is elindított egy kis párbeszédet, hiszen a mozgalmon belül is a megoldást, többféleképpen képzelik el, ki-ki lehetősége és vérmérséklete szerint. Hermann Pista, például a helyi problémák megoldását tartaná elsődlegesnek. Míg Dorovics, politikusként nagyban gondolkodik, addig Hermann, radikálisként, a helyi problémák gyorsabb megoldását szorgalmazza. A lehetőségekkel való élés kihasználásával próbálja a helyzet javulását elérni.  Azt hiszem, hogy mindkettő jót akar, csak mindkettőhöz azonos érdekkel és szellemben gondolkodó társak szükségesek. Ezeknek az embereknek a megtalálása a legnehezebb. Balogh Béla, a szegény emberek lehetőségét vázolja, hogy sajnos, sok ember, nem engedheti meg magának a mobilitást, mert nincs lehetősége, tehát, a lehetőségekkel sem tud élni, mivel nem ismeri föl, kockázatosat pedig nem akar lépni. Nos, ez a kis beszélgetés is arra volt jó, hogy keressük azokat pontokat, azokat a lehetőségeket, ahol a jövőben együtt tudunk egy célért dolgozni. Megköszönve vendéglátóink udvariasságát, indulnunk kellett, hogy időben érhessünk a szekszárdi Garay térre. Vendéglátóink csatlakozásával, már kialakult egy kisebb konvoj, mert már 11 személyautóval, vagy 30-an indultunk Szekszárd irányába. Bonyhád is egy csöndes kisváros, ahol udvariasan engedték konvojunk haladását ott is, ahol nem nekünk volt elsőbbségünk. A város kórházának az utcai oldalú falán, csupán a magánrendelést végző orvosok nevét, és rendelési idejét olvashattam le, nem volt időm tájékozódni a kórház leendő sorsáról, de hát ezt láttam, ezért erről beszélek. Szekszárd előtt, rendőri felvezetést kaptunk, és elöl-hátul rendőrautó kísérettel jutottunk el a piacig, ahol autóinkat hátrahagyva, zászlóinkat kibontva ballagtunk fel a templom felé vezető lépcsőkön, hogy a lejtős, macskaköves sétáló úton lesétálhassunk a Garay téren éppen ekkor kezdődő nemzeti találkozóra. A gyönyörű sétáló útról lefelé menetben, láthattuk, a már előttünk odaérkező nemzettestvéreink színes zászlóerdejét. A rendet, a helyi, egyenruhába öltözött nemzetőrök biztosították, és az egész rendezvényt, senki, és semmi nem zavarta meg. Az emberek látványának örültem, de a létszámmal elégedetlen voltam, bár őszintén szólva, többre nem is számítottam. A legjobb esetben voltunk talán 300-an, bár más írások 500 főre becsülték a jelenlévők létszámát. Engedtessék meg, hogy én, a jelenlevőket ennyinek saccoljam. Az emberek, fegyelmezettek, de feszültek voltak, és csöndes beletörődéssel hallgatták előadóink hiteles beszámolóit. A többség, inkább az idősekből tevődött ki, mintha nem is a fiatalok jövője érdekének a megvédéséért jöttünk volna össze. Helyi információból tudom, hogy szekszárdiak nem voltak többen 150 főnél. Hol voltatok szekszárdi fiatalok? Nektek is fontosabb dolgotok akadt? Nem azért szólok, hogy bántsalak benneteket, de ti, meddig lesztek elégedettek a saját sorsotokkal? Talán addig, amíg a szüleitek, titeket is segítenek? Nem nektek kellene élen járnotok a saját jövőtök jobbá tételében? Ha más városokban is olyan kevésen segítik a változást, mint itt, akkor, valóban nem jutunk előre, mert ez a megjelenés, nem is járt volna anyagi áldozathozatallal, csupán személyesen illett volna megjelennetek, legalább megismerhettétek volna azokat az embereket, akik, többek között, értetek is erősítették a forradalmi szellemet. Itt, azért találkoztam személyes ismerősökkel is, akikkel már Gödön, és Komáromban is találkoztam. Név szerint: dr. Leitner Borbálával, és Szabó Feri barátommal.

 

A szekszárdiak, immár 244. napja, hogy demonstrálnak az igazságért, a hazugság ellen.

Ezen a napon is azért találkoztunk az ország különböző településekről összejött testvéreinkkel, hogy folytatódhasson az országot, a nemzetet átfogó folyamat, hogy minden magyar megértse, változásra van szükségünk, hogy népünk és nemzetünk megmaradhasson a nemzetromboló intézkedések ellenére is. Mi, akik ide eljöttünk, ezt az elvet erősíteni jöttünk, azt remélve, hogy mások is megértik törekvéseinket, hogy igyekezetünk, ne legyen hiábavaló. Csak akkor érhetjük el azon céljaink megvalósulását, amiért 2006. szeptember 17-én Budapesten, a Parlament elé vonultunk. Érdekes módon, egyre kevesebbet hallok az eredeti célkitűzéseinkről, éppen ezért, a teljesség igénye nélkül, fölsorolok egy párat, hogy ne felejthessük el eredeti követeléseinket:

1.      A hazug ígéretekkel hatalmon levő Gyurcsány-kormány lehetőleg békés eszközökkel történő leváltását.

2.      Átmeneti időre, ideiglenes kormány fölállítását, ez alatt, fölmérni az ország gazdasági helyzetét.

3.      A törvénykezést fölfüggeszteni, és megkezdeni az igazságszolgáltatásban résztvevő személyek átvilágítását.

4.      Az ideiglenes, 1949-ben elfogadott sztálinista Alkotmányt fölfüggeszteni, és a „karban tartott” 1944. 03. 19-én fölfüggesztett ősi Alkotmányunk visszaállítására megtenni az előkészületeket.

5.      Az államadósság további visszafizetését, azonnal le kell állítani, és megkezdeni az előkészületet az államadósság fölvevőinek az elszámoltatására.

6.      A Szentkorona főhatóságának a visszaállítására megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy az idegen tulajdonba került javak, ismét magyar tulajdonba kerülhessenek.

7.      Az egész ország területén megszervezni a Forradalmi Nemzeti Bizottmányokat, hogy a hasonló célokért küzdő szervezetek, döntés előkészítő munkát végezhessenek, az új, egyfordulós választásokra. Itt, sajnos, már megesett az a probléma, hogy a vezetés hibájából, az alapszervezetek szétestek, és új neveket vettek föl, azonban ezen szervezeteknek a céljai, az FNB - al most azonosak. De ezek újraszerveződésével, megkezdődhet az alulról való közhatalmi építkezés, majd a vezetők rátermettség szerinti megválasztása.

8.      Egyfordulós választással megválasztani az ország új vezetését, de a választásokból kizárni azokat a pártokat és személyeket, akik felelősek az ország válságba kerüléséért. A választottak, visszahívhatók és döntéseikért felelősek legyenek.

9.      Bankok, biztosító társaságok társaságok tevékenységének fölülvizsgálata.

10.  Stratégiai fontosságú intézmények, állami irányítás alá helyezése.

11.  Újra visszaállítani a honvédséget, újratárgyalni a NATÓ tagságról aláírt szerződést, az Európai Unióval aláírt szerződést, átszervezni a rendőrséget, hogy az a törvényt, a törvényességet védje a bűnözők helyett. Kivizsgálni, és felelősségre vonást eszközölni azon személyek ellen, akik a népellenes parancsokat kiadták, és végrehajtották 2006. 10. 23-án, és a későbbiek során. Megszervezni a nemzetőrséget, és a szükséges eszközökkel ellátni.

12.  Amnesztiát adni a politikai okokból elítélt személyeknek.

13.  Megtenni az előkészületeket a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért, hogy bárhol a világban, ne érhesse hátrány, nemzeti hovatartozásukért.

14.  A média, közigazgatás, oktatás, kultúra és tudomány vezetését megtisztítani a nemzetárulóktól, helyükre, a nemzet iránt elkötelezett szakembereket kel választani.

15.  Az egészségügy privatizációját azonnal le kell állítani és azt ismét a nép érdekében kell állítani, hogy a megromlott egészségi állapotú emberek, ismét teljes értékű életet élhessenek. Az egészség megőrzése, ismét nemzeti üggyé kell, hogy váljon.

16.  a magyar titkosszolgálatok működési irányát fölülvizsgálni, idegen titkosszolgálatok tevékenységét és érdekkörét fölszámolni.

17.  Megteremteni az országban a köznyugalmat az elmúlt 63 év igazságtalanságát föltárni, helyretenni a nemzeti és a nemzetiségi ügyeket, hogy a magyar, ne lehessen harmadrangú állampolgár saját hazájában.

18.  Olyan, élhető országot teremteni, ahol ismét a békesség uralkodik, hogy szaporodhassunk, nemzetközi bíróságokon semmisnek mondathassuk ki a Trianoni békediktátumot, hogy ismét magyarok lehessenek többségbe a Kárpát-medencében, és békében élhessenek azokkal a más nemzetű népekkel, akik a Szent Korona Tant és a korona főségét elfogadják, hogy be tudjuk tölteni nemzetünk ősi rendeltetését.

Nem álmokat kergetek, hanem olyan reális célokról beszélek, amely nemzeti akarattal megvalósítható, ha hiszel benne, és teszel is érte.

Árpád véreinek első országos találkozója Pécsett volt, amit a szónoki emelvény melletti városi zászló is igazolt.

A rendezvény főszervezője, Horváth Anita, míg házigazdája Dr. Tóth Attila Csaba volt.

Ha szabad, csak röviden sorolnám föl a színpadon megjelent személyeket, és ezzel, nem csökkentve mondanivalójuk súlyát, hiszen számomra, mindannyian értékes előadást tartottak, de mondandójukról, mások bizonyára pontosabban fognak beszámolni, mint én.

A Himnusz, és Dr. Tóth Csaba megnyitója után, Kovács Gábor gitárja kíséretében énekelt.

 Majd, Hegedűs Lóránd református püspök, a Szabadság téri Hazatérés templom lelkésze mondta el gyújtó hangú beszédét.

Utána, Dr. Nagy Attila, debreceni orvos beszélt az egészségügy helyzetéről. Ő írta az Alattomos agymosás c. könyvet, és ő volt az, az, orvos, aki a vizitdíj beszedését megtagadta, vállalva minden következményét.

Őt követte Waszlavik (Gazember) László, aki a Kossuth tér rendszeres látogatója, közkedvelt dalaival.

Majd következtek a társszervezetek vezetőinek a rövid bemutatkozó beszédei.

Pécsről, Stíbel Lőrinc,

Bonyhádról, elnézést kérek a hölgytől, de nem hallottam a nevét bemutatkozásként.

Békéscsabáról, Kocziha Tünde, aki, a következő találkozó főszervezője lesz, június 2-án.

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006-ot, Somlai László Arthúr képviselte.

A Magyar Nemzetért Mozgalom Képviseletében, az elnök, Dobrovics József mondott rövid beszédet, de beszéde végén, nyomatékosan fölhívta mindenki figyelmét, hogy 100000 forintot ajánl, annak a személynek, aki tuti tippet ad a Gyurcsány kormány leváltására.

Sajnos, hogy a Forradalmi Nemzeti Bizottmány hivatalos képviseletében, többszöri kérésem ellenére sem jött el a vezetés egyik tagja sem. Ezért, a felelősséget, nekik kell vállalniuk, még akkor is, ha majd engem akarnak bűnbaknak tenni azért, mert ezt most is lemertem írni. Vállalom a saját felelősségemet, de elvárom, hogy ők is számot adjanak arról, hogy a Bizottmány, jelenleg, miért működésképtelen.

Abban is bízok, hogy az egység ismét helyreáll, és olyan emberek fogják vezetni a Bizottmányt, akik képesek lesznek az ujjászervezésre, hogy a Nemzeti Kerekasztalnál, a jelenlegi pártok ellenében egyenlő partnerek lehessünk velük. Ehhez, azonban még az is szükséges, hogy a Kossuth téri adományok elherdálóinak a nevei is nyilvánosságra kerüljenek, hogy az erkölcsi alapon induló forradalmat, azok a hiteles emberek vezessék, akik alapcélkitűzéseinknek meg is tudnak felelni és a nemzeti érzelmű választók akaratát, meg is tudják testesíteni.

Következett ismét Waszlavik László, majd egy közös éneklés azzal a Héjjas Nárcisszal, aki fél évig tanította Csángó testvéreinket a mai magyar nyelvre, mivel már nyelvüket elrománosították.

Itt hallottam azt a hírt is, hogy Gyurcsány Ferenc, mégis kényszerült megválni két főpribékjétől, mivel már a „sameszok” is önállósították magukat és sorozatosan éltek vissza hatalmukkal. Nagy taps fogadta a bejelentést, de várjuk a folytatást. Megkönnyíthetnénk, ha képesek lennénk a nemzeti összefogásra.

Majd Bakos Batu következett, aki a Szent Korona tanának ismertetése után, tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az „országvesztők” intézkedéseinek eredményeként, naponta, 150, idegen eredetű család érkezik a Ferihegyi repülőtérre. Ezek az idegenek belakják azokat a lakóparkokat, amelyeket már idegen nyelvet beszélő őrök védenek, a „bennszülöttektől”. Nem adtak állampolgárságot viszont azoknak a kazahoknak és  ujjgúroknak, akik szinte biztos, hogy két emberöltőn belül, magyarrá váltak volna.

 

Utolsóként, Dr. Barca Zsolt, bonyhádi sebész főorvos tartotta meg beszédét, ismét kiemelve az egészségügyi ellátás romlását.

A jelenlevők, ismét jó szándékukról tettek tanúbizottságot akkor, amikor a szervezők kérésére, lehetőségükhöz képest adakoztak. A tér közepére kitett 5 literes befőttes üvegbe sok 200 forintos, de kevesebb 500 és 1000 forintos került, hiszen a szegényebb emberek, mindig nagyvonalúbbak, ha jótékonykodnak valamilyen nemes cél érdekében, mint a jobb módúak.

A találkozó befejezése után indultunk hazafelé, és mint ilyenkor lenni szokott, a Kossuth téri problémákról beszélgettünk.

Hazaérve, ismét belenézek a Garay tér hír portáljába, hogy egy kis magyarázatot keressek a fiatalok távolmaradásának okára, de talán csak az egyik okára, hiszen a helyi embereket, Ti ismeritek jobban. Az oldal, bevezető oldala, nagyon szép, szinte sokatmondó, de ha belenézek, számomra „állni látszék az idő, bár a szekér halad”. A hírek, információk áramlása, 2007. március 15-én megállt? Vajon, miért? Hiszen látok rajta, két, Orbán Viktorhoz írott, iránymutatásra váró levelet, és egy „satnya” választ, Dajcs Tamástól. Ne haragudjatok: tőlük várjátok a megoldást, mert Ti, nem bíztok magatokban? A sorsotokat, ők sem fogják jobb irányba fordítani, ha bennetek nem merül föl az igény, és nem követelitek egyöntetűen, hogy akiket Ti választottatok, az a Ti érdekeiteket képviselje. Majd, áttértem az INFO oldalra. Itt, az első információ: Közéleti személyiségek kiáltványa, a magyarsághoz. Fölsorolva, 36 híresnek tartott közéleti személy. Dátum: 2007. 03. 12 hétfő. Tisztelettel megkérdezem őket is, hogy amihez a nevüket adták, együtt, másokkal összefogva, mit is valósítottak meg belőle? Nem gondolják, hogy nagyobb nevű embereknek, nagyobbak a kötelezettségei is, hiszen az egyszerű ember, azt várja, hogy aki beszél, az cselekedjen is, a kimondott szavának megfelelően, mert ha hitelesnek látja őket, követni fogja. Őket is biztatom, ne „csak” beszéljenek, hanem együttesen, cselekedjenek.

Majd következik Halász József által írt: „Ma, Magyarországon a parlamenti politikusok törvény fölött állnak” c. írása, ahol a Kossuth tér meghatározónak tartott személyeit, négy csoportba sorolja. Dátum: 2007. 03. 09.

1.    Az itt megnevezett személyeket, Damaszkuszi úti Pál fordulóknak nevezi, akik ugyan elfogadják a Szent Korona Tant, de óvatosak, és nyíltszíni vitát, nem vállalnak.

2.    Azokról az emberekről ír, akik megalapították az Új Demokratikus Koalíció nevű pártot, és elfogadják a piacgazdaságot.

3.    Azokról ír, akik soha nem értették a rendszerváltás értelmét, ezért, tevékenységük, ellentmondásos.

4.    Azokról ír, akik az igazi rendszerváltást akarják a Szent Korona Eszmén alapuló ősi Történelmi Alkotmány visszaállításával. Ezek közé tartozónak vallja magát ő is.

       Majd összefoglalásként sugallja, hogy ne nyilatkozzanak, és ne fogadjanak el meghívást a Kossuth tér nevében azok, akik az első három csoportba tartoznak, mert ez becsületbeli kötelességük.

Az 1. és 3. csoportba tartozók döntsenek arról, hogy mit akarnak, és erről, március 11-én tehetnek tanúbizonyságot a Március 15-e téren. Megjegyezni kívánom: én is ott voltam, az eseményről hitelesnek ítélt tudósítást írtam, közvetítőn keresztül, a tudósítást, hozzátok is elküldtem, ami sajnálatos módon, nem került a honlapra. Ez után alakult meg 13 szervezet összefogásával, a Nemzeti Koordinációs Testület, amelynek az lett volna a feladata, hogy az egy cél érdekében, összefogja azokat a szervezeteket, akik a rendszerváltást véghez akarják vinni, és a Nemzeti Kerekasztal tárgyaláson, képviseljék a nemzet akaratát. Engem választottak meg tudósítónak, akinek, az lett volna a feladata, hogy a leendő tárgyalásokról, hiteles tudósítást adjon felétek, a nemzet felé. Sajnos, ez azért nem valósulhatott meg, mert nem volt őszinte akarat.

Nem látjátok, hogy az ott fölsorolt személyek megítélése némi kívánnivalót von maga után? Kísérjétek Ti is figyelemmel, hogy ki, mennyire hitelesen képviseli az erkölcsi forradalom eredeti célkitűzéseit, legyen véleményetek, hogy kik is képviselnék a Ti érdekeiteket is, ha bíznátok bennük?

Nos, hogy a honlapotokon megállt az idő, bizonytalanná tette azokat az embereket is, akik innen várták a lelki bátorítást, a nemzet lelki élt-halál harcához. Fiataljaitokat jobban érdekli saját jövőjük, de kérlek benneteket, mutassátok nekik az utat, hogy lelkileg is fölkészülhessenek a sorsuk jobbra fordításáért megvívandó ideológiai harcra.

Kérlek benneteket, hogy frissítsétek honlapotokat, mert változnak ez idők, változnak az emberek, de a cél, maradjon.

 Ne rám haragudjatok, mert őszinte vagyok, de számomra, csak az őszinte ember a hiteles.

Mindent összegezve, szomorúan állapítom meg, hogy a sikeres rendszerváltáshoz, elengedhetetlen a nemzeti összefogás, amelynek most, csak a szikráját látom. Többen, optimistább hangot várnak írásaimtól, de amíg azt akarjuk elhinni, és elhitetni, hogy mások a hibásak, addig, nem lesz nemzeti összefogás, nem lehet valódi rendszerváltás.

Személy szerint, én nem politikus vagyok, hanem krónikás, akinek nem a szépítés a feladata, hanem az a hiteles tájékoztatás, amit személyes tapasztalatom útján, hitelesnek tartok.

Éljen a magyar szabadság, éljen a nép, és a szabad Magyarország.

Budapest, 2007. 05. 21.

                                                  Bencze Pali.

 

 

A mappában található képek előnézete 2. ÁRPÁD VÉREI, AVAGY A NEMZETI ÖSSZEFOGÁS

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.