Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KOMÁROMI FNB ORSZÁGOS GYŰLÉSÉRŐL

2009.05.31
A KOMÁROMI FNB ORSZÁGOS GYŰLÉSÉRŐL
 

Kép

Ma, 2007. 02. 28-án, ismét országos gyűlést tartottunk, ezúttal Nyugat-Dunántúl egyik kisvárosában, Komáromban. Az erkölcsi forradalmunk kezdete óta felgyülemlett ország rontó intézkedések sorozata, és a közelgő Március 15-e miatt, megbeszéltük, hogy mit lehet tenni még, e súlyos problémák békés úton történő megoldása érdekében. Az előző napokban, hangosbeszélővel fölszerelve, jártunk a városban, és emberekkel beszélgetve tapasztaltuk, hogy itt is ugyanazok a problémák, mint az ország más pontjain. A megszólított honfitársaink, elmondták gondjaikat, és támogatásukról biztosítottak bennünket, és többen ígérték, hogy a mai napon, meghallgatják, illetve gondolataikkal fogják segíteni megoldási javaslatainkat. A mai napon is, társaink több embernek adtak röplapot, és kaptak ígéretet gyűlésünkön való megjelenésre. Komárom utcáit járva, egy alvóvárost láttam, nem pedig bátor Klapka utódokat, pedig még az öreg Duna másik oldalát is meglátogattam. E kisvárost, sajnos mi sem tudtuk fölrázni, és gyűlésünkre csak kevesen jöttek el a helyi lakosok közül. Vajon miért? Kulturális gyűlést hirdettünk, hiszen nem csak politizáltunk, hanem verseket hallgattunk, és közösen énekeltünk Kossuth nótákat is, hiszen nemzeti kultúránkat is akarjuk ápolni. Az előzetesen megbeszélt terembérlet árát, odaérkezésünk után, egyből duplájára kívánták felemelni, természetesen fölsőbb utasításra, mondván, itt, politikai gyűlést tartunk. Nem tagadtuk meg politikai szándékunkat, de ez, miért drágítja a bérletet? Természetesen, meglátogattak bennünket a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai is. Jöjjenek, hiszen ez a dolguk, legalább láthatták, hogy nem vagyunk szélsőségesek, mint ahogy a Lenin TV, és a Tell- Awiv 2 beállít bennünket. Ezt kellet volna látniuk és hallaniuk a helyieknek is, nem pedig a hírközlő szervek információi alapján véleményt alkotni rólunk és mozgalmunkról.
Kevesen jöttünk össze, voltak, akiket vártunk, de nem jöttek, pedig nem rekesztettünk ki senkit, de voltak olyanok is, akik meghívásunkra igennel válaszoltak, mert számukra, fontos volt, hogy a döntések meghozatalában ők is részt vehessenek, hiszen sorsunkról, eddig mások döntöttek. Ezután, mi akarunk dönteni a bennünket érintő kérdésekről, ezért vártunk, várunk másokat is, benneteket, akiknek „most a bőrét nyúzzák”. Ti, még hagyjátok! Jelenléti ívet, jegyzőkönyvet, nem vezettünk, és jelenleg, 40 fő volt az, aki a döntésekben részt akart venni. Döntéseinket, a nemzetbiztonságiak is megszavazták, hiszen az igenre, ők is föltették a kezüket, pedig ők, nem arról híresek, hogy egyet értenének velünk. Ismét Rajkai Zsolt volt a levezető elnökünk, aki levezette a FNB és társszerveinek országos tanácskozását, és az előzetes terveknek megfelelően, a következő személyek kaptak szót:
Prof. Dr. Tamás Károly FNB elnök, Ekrem Kemal György, a FNB politikai szóvivője, Samsomdi Kiss Károly FNB, (a folytonosság, és a Kossuth téri láng fenntartója), Tatár József, a Rendszerváltó Fórum képviselője, Kőrösi Imre, akit nem érdekelt a titulus, de volt mondanivalója, Dobrovics József, a Kossuth tériek (Debilje), Zámbó Károly, a Kossuth tér lelke. Perjés Andreának pedig köszönjük a Talpra magyar, c. vers elszavalását. A jobbító vita szószólói: Rozgics Mária, Gálfalvi Gallik Béla, Petik József, Vadai Mihály Zsolt, Dr Leitner Borbála a szekszárdi Garay tériek képviselője, és még mások.
Reméljük, hogy a Kossuth tériek másik csoportjának 2007.03.03-án Visegrádon tartandó tanácskozása is olyan határozatot fog hozni, amivel a két csoport egysége ismét helyreállítható lesz, hogy közösen valósíthassuk meg azt a célt, amiért 2006. 09. 17-én a Kossuth térre mentünk.
 
Rajkai Zsolt, a következő szavakkal nyitotta meg országos gyűlésünket: Kedves Magyar Barátaim! Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a FNB országos vezetése nevében mindazokat, akik megtisztelték jelenlétükkel a mostani megbeszélésünket, gyűlésünket. Abban a reményben jöttünk, hogy itt több érdeklődő fog megjelenni. Megköszönöm önöknek, hogy eljöttek, mert ma már a megjelenéshez is bátorság kell, kiállni, szólni még inkább, mert mozgalmunk már megfigyelés tárgya, vagy konkrétan az. Tudjuk jól, hogy ez miért van. Mert félnek! Mi, akik itt vagyunk, nem félünk, nem félünk, mert akkor nem lennénk itt! A nemzet bátorsága, egyenlő az ország szabadságának, az ország függetlenségének, és hazánk boldogulásának reményével. Elsőként szeretném bejelenteni Ekrem Kemal Györgyöt, a gyűlés vezérszónokát.
 
Ekrem Kemal György, a következőket mondta, kissé lelkileg feldúltan: Egy kis előzmény: Tegnap, hangosító kocsival bejártuk a megyét, szinte Dorog, Tokod, Tát összes községét, Nyergesujfalu, Almásfüzitő, Komárom, Szőny, Koppánymonostort is, ami állítólag egy nemzeti község, és nem nemzetközi. Találkoztunk komáromi fiatalokkal, akik közül vannak is itt egy páran, tisztelet a megjelenteknek, de hol vannak azok a síró asszonyok, akikkel beszéltünk, az ellehetetlenült magyar élet megélői, szétment családok gyermekei. Hol vannak azok a pályakezdő fiatalok, akik az igaz szóra ugyan áhítoznak, de mégsem tesznek annyit, hogy itt legyenek ma, és hallják a feddhetetlen, tiszta, nemzeti elkötelezett, nemzetet szolgáló honvédőket!. Mert nem mindenki politikus ám, aki itt van és eljött. A Forradalmi Nemzeti Bizottmány, pont azért áll annak a szellemi és erkölcsi tudatnak a magaslatán megalakulásától fogva, mert nem pártokban gondolkodik, hanem pártok felett! És nemzeti akaratra várva, majd önökkel együtt, megvalósítja a valódi rendszerváltást. A gyűlésünk megkezdése előtt, volt egy egyeztető tárgyalás, amit feltétlenül tudnia kell mindenkinek Előzetesen, a terem bérleti díját, 8.000 forintban állapította meg a bérbeadó. Egy 56-os bajtársunk segítségét kérve, tárgyalt a terem bérlet megváltásáról, ami eredetileg 8.000 forint volt, kétórai időtartamra. Azonban, hirtelen látva, az itt megjelent közéleti személyiségeket, a kultúrház vezetősége úgy döntött, hogy (vagy olyan utasítást kapott a polgármesteri testülettől) ez politikai gyűlés. Mi, vállaljuk ezt is, bár eredetileg kulturális gyűlést szerettünk volna tartani, ami egyben emlékrendezvény is, március idusának közeledtével, hiszen aki nagyobb kokárdát akar kitűzni, az most vegye elő még. Mégis úgy sikerült, hogy rendezvényünk, politikai gyűléssé változott. Nem lett volna egyébként sem politikától mentes, mert akkor magunkat szembeköphetnénk. Nagyon kemény politikai észrevételek, állásfoglalások fognak elhangozni, és ez a mag, ami a gödi tanácskozás óta összegyűlt, ez a kemény mag, és ehhez most már csatlakoznak a komáromiak, az a pár igaz magyar ember, aki eljött, az a pár megfigyelő is, gondolom a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről. Az elvtársakat is köszöntjük. Ők is igaz magyar emberekké fognak válni, hogyha bennünket rendszeresen fognak kísérni egy-egy ilyen gyűlésre. Nem is akarok erről többet szólni. A programja, a Forradalmi Nemzeti Bizottmánynak, egyértelmű és világos. Két irányban közelítjük meg március 15-ének a megünneplését, a valódi rendszerváltást, ami majd bekövetkezik. De én, méltóságteljesen arra kérek mindenkit, erkölcsi, szellemi feddhetetlenségünk tudatában, elsősorban március 15-én, a nemzeti ünnepünkre koncentráljon. Úgyis hangos lesz, velünk, vagy nélkülünk is a politikai közélet szlogenjeitől, a pártpropagandától. Mi, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány képviselői, a Kossuth tér szellemében, a legmagasabb erkölcsi morál szellemében, elsősorban az aradi 13-akra fogunk emlékezni, párhuzamot vonva a szabadságharcosokkal, a hősökkel, a magyar nemzet mártírjaival. A mai napig bezárólag, ebben benne vannak a máig letartóztatott politikai foglyaink és fiataljaink, akik a szeptember 18-ai TV ostromnál, majd az október 23-ai rendőrterrort követően kerültek a börtönbe, törvénytelenül.
 
Rajkai Zsolt, megköszönte a beszédet, majd hozzáfűzte, hogy Ekrem Kemal György édesapja is, az 1956-os forradalom áldozata volt, akit tevékenysége miatt, ki is végeztek. Szónokunk, az egyik leghitelesebb harcosa a 2006-os forradalmunknak.
Ez után, Perjés Andrea, elszavalta a Nemzeti Dal-t, de előtte, elmondta az okát is, hogy miért e dalt fogja elszavalni. Tudomására jutott, hogy, a miniszterelnök, már azt is meg szeretné szabni, hogy a nép, hogyan emlékezzen meg március 15-én. Kérte, hogy a Nemzeti Dalt, ne igen mondjuk el, mert az, nekik nem tetszik. Kik is azok az ők?
Ezért úgy gondoltam, hogy csak azért is a Nemzeti Dalt választom
Megjegyzem, hogy engem is igen felháborít az az arrogancia, amit ez az ember, megenged magának.
Ki ez a sehonnai bitang ember,
Ki, hogy ha kell, halni nem mer?
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A refrént, felállva, együtt mondtuk Andreával, de talán még a megfigyelő látogatóink is
.
Rajkai Zsolt, összekötő beszédében, emlékeztetett bennünket arra, hogy már Gödön elhangzott az a szándékunk, hogy írunk a köztársasági elnöknek egy petíciót, amelyben leírjuk azokat a problémákat, amelyeknek a megoldását el akarjuk érni, hogy ellenfeleinket, a tárgyalóasztalhoz tudjuk kényszeríteni. Ez a petíció elkészült, és felkéri Dr. Tamás Károly professzor urat, hogy ismertesse a petíció szövegét
 
Dr. Tamás Károly, szeretettel üdvözli a megjelenteket, majd azzal folytatja, hogy az idő sürget bennünket, mert 5 hónap, nem volt elég ahhoz, hogy mozgalmunk céljai teljesüljenek.
Majd szó szerint, felolvasta a 2007 január 27-én, Gödön elfogadott petíciót, melyet akkor, 80 ember egyhangúan elfogadott.
A felolvasás után, kéri Rajkai Zsoltot, hogy tegye föl a kérdést, hogy a jelenlevők, elfogadják-e a petíciót, hogy csatlakoznak-e a Gödi petícióhoz.
Rajkai Zsolt, föltette a kérdést, de hozzáfűzte, hogy a petíció, nem agresszív, szinte békés hangú, és ezzel is példát akarunk mutatni, hogy a békés célú megoldás a célunk, és nem a nyílt támadás. Erre, azért van szükség, mert egy szabadon szervezkedő forradalmár tud tenni a nemzetért, nem azok, akiket ezért már börtönbe zártak.
Először, szavazzunk arról, hogy e petíció, Gödi-Komáromi Petíció néven jelenjen-e meg a köztársasági elnök előtt. Aki ezzel egyetért, késem, hogy kézfelnyújtással szavazzon.
3 fő tartózkodásával, de ellenszavazat nélkül elfogadtuk.
A második kérdés, amelyre szavazást kért:
Elfogadjuk-e a petíció szövegét abban a formában, ahogy azt, Dr. Tamás Károly felolvasta?
Mielőtt ismét szavaztunk volna, Gálfalvi Gallik Béla szót kért, és megindokolta az első szavazásnál történő tartózkodásának okát. Kifogásolta mozgalmunk nevének a nem megfelelő sorrendben való megnevezését, mert szócsere történt. Rajkai Zsolt, helyesbített, és a helyes megnevezés: Forradalmi Nemzeti Bizottmány, amit így, Gálfalvi Gallik Béla elfogadott. Továbbá, kérdezi: milyen pártok ülnek a kerekasztal mellé? Az MSZP-vel is leülünk tárgyalni? R. Zs. Elmondja, hogy a leendő tárgyalás esetére, a pártok neve nincs megnevezve, de valószínűsítettük, hogy így, nem jönne létre a nemzeti kerekasztal. Ezért, úgy gondolva, hogy a nemzeti oldal, a tárgyalások alkalmával, mindenképpen többségben lesz, ezért a pártokat is meg lehet, de lehet, hogy meg kell hallgatni. Nem akar vitatkozni erről a kérdezővel, mert ez, most csak egy vélemény. Ellenvéleményt is nyilván meghallgatunk. A kérdező véleménye, arra irányult, hogy van-e behatárolás, hogy kikkel nem tárgyalunk. – Nincsen. Leülünk az MSZP-vel is? Nem ülünk le az MSZP-vel, ez valószínűleg rossz megfogalmazás, mert a Nemzeti Kerekasztal összehívását a köztársasági elnök fogja megvalósítani. Szándékunk szerint. Itt, ő dönt, és az ő legitimitása biztosítja azt a jogot, hogy saját belátása szerint cselekedjen. Hogyha, szándékunk ellenére, más összetétele lesz a Nemzeti Bizottmánynak, akkor mi, ez ellen tiltakozni fogunk, és úgy gondolom, hogy nem vehetünk részt egy olyan Nemzeti Bizottmányi ülésen, amelyben, nem a népképviselet által megválasztott küldöttek jelentik a többséget, a Bizottmányi tárgyalásokon. G. G. Béla azért aggodalmas, hogy ne készülhessen olyan forgatókönyv, amiből kihagynak bennünket. Ez a petíció azért született, hogy egy Nemzeti Kerekasztal tárgyalását hívja össze, amelyben mi, legnagyobb részt akarunk vállalni, és kitölteni. Ha nem így jön össze, akkor ország-világ előtt bizonyíthatjuk, mi indítványoztuk ennek a Nemzeti Kerekasztalnak az összehívását, de a köztársasági elnök, visszaélve legitimitásával, diszkvalifikált bizonyos erőket, és előnyben részesített olyan erőket, amelyek ellen, most mi, felléptünk. Nem úgy gondoljuk, hogy a kormány tagjai vennének részt ezen a megbeszélésen, hanem azok a baloldalról érkező személyek, akik belátják és belátták már azt, hogy tévúton járnak, de nem tudom, hány ilyen emberre lehet számítani akkor, amikor Gyurcsány Ferencet, 90%-os többséggel megválasztották ennek a pártnak az elnökének. Ezek, egyetértenek Gyurcsány politikájával, emberi magatartásával, súlyos bűneivel és hibáival, tehát nincs különbség, az őt megválasztó párttagok, küldöttek és Gyurcsány Ferenc között. Azzal az oldallal, nem tudunk leülni, mert nincs miről tárgyalni. Viszont eleve kizárni a tárgyalásból politikailag nem célszerű, egy mondattal. Ez az ellenvéleményem, mert politikusnak és gondolkodónak kell lenni.
Dr. Tamás Károly, egy gondolatot kíván az elhangzottakhoz hozzáfűzni: Azért fordultunk a köztársasági elnök úrhoz, hogy hívjuk össze a Nemzeti Kerekasztalt, ahol a nemzet súlyos válsághelyzetét tárgyaljuk meg, és találjuk meg a megoldást. Egy olyan megmozdulás nélkül, ahol magyar vér folyhat. Ne folyjék magyar vér, ne legyen polgárháború! Ezért vállaltuk ennek a petíciónak a megfogalmazását. Amikor a Kerekasztalról beszélünk, arra gondolunk, hogy a társadalom minden rétege vegyen részt a Kerekasztal tanácskozásba,.mert ez a nemzet ügye. Kirekeszteni senkit nem akarunk, mert ha ezt játszunk, ugyanoda jutunk, mint ahogy most jutottunk. De ez, nem azt jelenti, hogy a jelenleg regnáló kormánnyal akarunk mi a Kerekasztalhoz ülni. Reméli, hogy G. G. Béla így elfogadja a kiegészítést. G. G. Béla, a választ elfogadta.
 
Vadai Mihály Zsolt kért szót: Azért kértem szót, mert a petícióval kapcsolatban lenne annyi észrevételem, hogy ma nagyjából 180 bejegyzett párt van, és kb. 60.000 civil szervezet. Arra tennék javaslatot, anélkül, hogy a kirekesztést úgy említenénk, hogy ahogyan írva van, hogy kirekesztés, hogy azokat a civil szervezeteket, és azokat a pártokat hívjuk meg, vagy kérje meg az államelnök úr a Kerekasztalhoz, amelyek legalább 1.000 bejegyzett taggal rendelkeznek. Tehát azokat, akiknek ilyen tekintetben súlyuk van. Ennyi lenne a kiegészítésem.
 
Rajkai Zsolt szerint is ez okos megfontolás, de azt gondolom, hogy az 1.000 tag is nagy tömeget jelent, de abban igaza van a Zsoltnak, hogy valahogyan, nevesíteni kellene, vagy meghatározni a részvevők körét, mert egyszerűen majd visszaírja a köztársasági elnök, hogy nincs lehetőség ennyi párt és polgári szervezet meghívására. Ezzel, kizárja a lehetőségét a Nemzeti Kerekasztalnak. Ha viszont határt szabunk a jelentősebb civil szervezetek, mint pl. a Professzorok Batthyány köre, a Magyar Tudományos Akadémia, vagy jelentős méretű Tömegszervezetek, országos méretű Szakszervezetek, Környezetvédelem, stb.
Ezt a határt, majd megbeszéljük, és megoldjuk.
 
Petik József (idős 1956-os) is szót kért: 1956-óta, nem tudjuk elérni céljainkat ezzel a rendszerrel szemben, mert valahol mindig kisatírozták a nevünket. Szeretném, ha az 56-os szervezet, kimondottan nemzeti szervezethez tartozó, mindenféle vonatkozásban előtérbe kerülhessen, mert most egyszerűen a hatalom válogatja meg, hogy kivel hajlandó szóba állni.
Azért kértem szót, hogy mi határozzuk meg a Kerekasztal részvevőit, és ne az elvtársak.
 
Tamás Károly, a következőkkel szeretné ha lezárhatnánk ezt a kiegészítés sorozatot. Felolvasta a kiegészítés szövegét, amit taps fogadott. Továbbá, javasoljuk, hogy mi, a Kerekasztalhoz, csak akkor ülünk oda, ha a jelenlegi kormány nincs ott. A résztvevők, helyeslésképpen tapssal fogadták a bejelentést.
Itt közlöm, a Köztársasági Elnöknek átadott petíció szövegét:
 
 
Sólyom Lászlónak
 
a Magyar Köztársaság Elnökének! A Forradalmi Nemzeti Bizottmánytól
KOMÁROM-GÖD 2007 február 28
 
Tisztelt Elnök Úr!
 
A Forradalmi Nemzeti Bizottmány 2007. január 27.-én Gödön, február 28.-án Komáromban Országos Küldött Gyűlést tartott
A megyéket, és Budapestet képviselő mintegy nyolcvan küldött egyhangú határozatot hozott arról, a hogy súlyos politikai gazdasági válság békés, demokratikus, és jogszerű feloldása érdekében petícióval fordulunk Önhöz! A Petíció a Második Országos Küldöttgyűlésen felolvasást, és egyhangú elfogadást nyert. Határozatot hoztunk az önnek való személyes átadásáról. 
 
Göd-Komáromi Petíció
 
2006 szeptember 17-től Magyarországon alkotmányos válság van!
A miniszterelnök beismerte „trükkök százai”-val, azaz csalással jutott hatalomra, tehát a kormány nem rendelkezik törvényes felhatalmazással. Ezért illegitim. Politikai és társadalmi válság alakult ki, mely október 23.-a óta egyre mélyül. A sorozatos rendőri túlkapások, a törvénytelen tömegoszlatás, a gyülekezési jog, a szólásszabadság korlátozása, az Ország Házának acélkordonokkal való kikerítése ezt a válságot egyre mélyíti.
 Az egyre több, reformnak nevezett adótörvény, ár-rendszer nyomorba taszítja a nemzet nagy részét.
 Az egészségügyben bevezetett, reformnak hazudott kórházbezárások, a vizit díj bevezetése, gyógyszeráremelések, oly mértékű felháborodáshoz vezetnek, melyek nem zárják ki a tömegek radikális fellépését.
 A nemzeti oldal nem csak a kormánypárttal elégedetlen, hanem a teljes parlamenttel, mert az ellenzék látványos kivonulása, a „nem tárgyalunk”– bár jogos, de nem a helyes megoldás.
 A „konvergencia” program az EU normákhoz való konvergálást jelent, ez kizárja a nemzet érdekeinek érvényesítést, ezért azt el kell utasítani.
 Katasztrofális az „oktatási-iskolareform", az iskolák, óvodák, és más közintézmények bezárása.
A válsághelyzet békés megoldása érdekében sürgős fellépésre van szükség. A nemzet a válsághelyzet radikális megoldása felé halad. Mi a demokratikus jogállam megteremtését tűztük ki célul, a szabadság jogok és a demokrácia eszközrendszerével. Nagy baj lenne, ha békés és törvényes megoldások helyett a nemzet, a gazdasági és politikai elégedetlensége miatt, újra egy nemzeti katasztrófa felé sodródna. Hazánk érdeke, hogy erre ne kerüljön sor. Még egyszer hitet teszünk a súlyos helyzet tárgyalásos alapon való megoldására. Mi békét és rendet akarunk, de nem a rendőr terror eszközeivel, hanem a jog és a demokrácia alkalmazásával.
A rendvédelmi erők három milliárd forintért vásároltak tömegoszlató fegyvereket! Francia szakértőktől tanulnak tömeget verni, oszlatni, gyilkolni. (Lásd a francia idegenlégiót.) A hatalom így készül a Nemzeti Ünnepünkre. Ennek tragikus végkifejlete lehet. Lássa be Elnök úr, itt sürgősen tenni kell! Kivezető útnak a
 
n e m z e t i k e r e k a s z t a l                    
 
összehívását tartjuk, amelyben a Kossuth tér küldöttei, jelentősebb civil, és társadalmi szervezetek, az 56-os szervezetek, szakszervezetek és
politikai pártok is helyt kapnának.
Tisztelt Elnök Úr! Önhöz fordulunk Petíciónkkal, mert egyedül önnek van legitimitása, és közjogi hatalmánál fogva, ezért kérjük Önt, hogy még március tizenötödike előtt, módot találjon javaslatunk szerint a politikai-gazdasági és morálisválság feloldására, a Nemzeti Kerekasztal összehívásával!
Mi elhatárolódunk minden erőszakos cselekedettől, de a szükséges intézkedések elmulasztásából eredő következményekért a hatalmat, elsősorban a kormányt terheli a felelősség.
 
Kelt Komáromban, 2007. február 28. napján
    
                        
              Rajkai Zsolt                                                           Prof. Dr. Tamás Károly
                     Főtitkár                                                                                Elnök
               
 
               Ekrem Kemál György                                                    Sámsomdi Kiss Károly
                       Társelnök                                                                          Társelnök                                                                      
 
 
 
Még egy hölgy kért szót aki, ha jól értettem Rátgéber Emese-ként mutatkozott be. Ne felejtsük el, hogy a civil szervezetek, állami támogatást kapnak. Ezzel kapcsolatban, Rajkai  Zsoltnak, a következő megjegyzése volt: azt az állami támogatást, amit az országgyűlés szavaz meg, az egy kormányhatározattal, bármikor revidiálható. Csökkentették a civil szervezetek állami támogatását. Olyanokra is gondolt, mint a Gazdakörök megyei szervezetei. Ők, még nem vették fel a kapcsolatot velünk. Nagyon sajnálatos, hogy Budapesten, amikor kellett volna, nem volt ott az az 1.000 traktor, amit ígértek. De remélem, hogy ráébrednek ennek a szükségességére, fontosságára, pedig nem egy SMS-t és faxot kaptam, hogy körülzárjuk a bűnös várost. Sajnos, ebből semmi sem lett, bár lett volna, mert akkor, sokkal előbb tartanánk, és megmenekülhettünk volna az október 23-i attaktól is.
 
Szót kért még Rozgics Mária is, aki a következőket mondta: azért kértem szót, mert tartózkodtam a szavazástól, és azt kívánom megindokolni. Én, Sólyom Lászlóban, nem bízom. Többször tanújelét adta annak, hogy hazaáruló, és kiknek az oldalán áll. Azt hiányolom ebből a petícióból, hogy miért nem fogalmazzák meg a célját. Azt a célt, hogy Nemzeti Ellenzéki Kerekasztal, amely át akarja venni a hatalmat, felkérni, hogy alkotmányos kötelessége Sólyom Lászlónak közvetíteni a másik féllel, hogy adja át a hatalmat. Megjelölni (sokszor becsaptak bennünket, most is be fognak csapni) azt, hogy természetesen 2.000000 millió embert nem lehet kirekeszteni, azoknak a képviselete legyen ott, de a jelenlegi SZDSZ és MSZP nem. Neki kötelessége a közvetítés. Különben megint az lesz, hogy becsap és elárul bennünket.
Rajkai Zsolt, erre azt válaszolta, hogy a puskaport, előre ellőni nem szabad, mert úgy fogunk járni, mint a nagyidai cigányok, hogy miután elvonult az ostromló sereg, kikiabáltak, hogy „de jó, hogy elmentetek, mert már puskalövedékünk és puskaporunk egy deka sincs”. Ezek visszafordultak, és elfoglalták a várat. Tehát, politikus gondolkodás elvárható kötelem azoktól, akik a Kerekasztal tárgyaláshoz leülnek. Szánt szándékkal nem írtuk le azokat a feltételeket, amelyet elmondtál Mária, mert nem tartjuk lehetségesnek, hogy ha Sólyom Lászlót bármilyen formában, megbántjuk, sértjük, vagy olyan megjegyzésünk lenne, hogy összejöhessen egy Nemzeti Kerekasztal, mert akkor, egyszerűen, nem jön össze, nincs hova leülni, nincs miről tárgyalni. Akkor, tovább járhatunk tüntetni, blokádot csinálni és bármi mást, eredménytelenül. Kamikáze módjára nem viselkedhetünk, pláne úgy, ahogy egyszer már idéztem, hogy a kamikáze rázuhan az ellenséges csatahajóra, ami vígan úszik tovább, a kamikáze viszont elpusztul. Tehát, nekünk túlélésre kell berendezkednünk, hogy legyen aki végrehajtja a valódi és az igazi rendszerváltást. Kérlek ezért, hogy fogadd el politikai gondolkozásunkat, azzal a feltételrendszerrel, hogy csak akkor jöjjön létre bármilyen egyezség bármi tekintetben, hogyha az alapvető követeléseink érvényre jutnak.
1, A miniszterelnök felmentése.
2, A Parlament feloszlatása.
3, Ideiglenes kormány kinevezése.
4, Új választási törvény bevezetése.
5, Az Országos Választási Bizottság feloszlatása.
6, Új Alkotmány.
7, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, stb.
A többi felsorolását, majd más alkalommal sorolom föl. Tehát, megvannak a gondolati tartalékaink és feltételrendszerünk, hogy mikor és miért kerülhet érvényre a Nemzeti Kerekasztal határozata.
Egy rendkívül lényeges dolog, hogy nem csak a petíció, nem csak ez a felszólítás, hanem a nemzet kényszerítő ereje szükséges ahhoz, hogy ez létrejöjjön. Ennek az előjele, ez a petíció, figyelmeztetés van benne, bár burkoltan, hogy ha nem jön létre egy tárgyalásos megegyezéses alapon kialakuló demokrácia, akkor a nemzet, szembefordul a hatalommal. Ezét, ő, és kormánya lesz a felelős. Ez, benne van, bár nincs így leírva, de egy értő ember, világosan látja belőle. Köszönöm szépe, hogy meghallgattak.
Ismét jelentkezett egy szólni kívánó, aki szót kapott.
Dr Leitner Borbála, a Szekszárdi Garay tér képviseletében. Én, úgy hívom ezt az egész mozgalmat, hogy a terek mozgalma, mert ez nemcsak Szekszárdon van, de a Kossuth téren kívül is, a vidék jelentős terein ott vagyunk, a kezdetek óta, minden nap. Kérése, hogy a vidék is legyen nevesítve.
 
Rajkai Zsolt, ismét megköszöni a hozzászólást, majd hozzáfűzi: hozzátartozik a lényeghez, hogy valóban nincs nevesítve a vidék, de hála Istennek, ismerjük szinte az egész ország társszervezeteit, mozgalmait, ide gondoljuk a 64 Vármegyét, a Magyar Országért mozgalmat, és sok minden mást, a rendszerváltást segítő összes város megmozdulását, amelyen, többedmagunkkal, szinte az ország valamennyi városában jártunk és folytatjuk, mint ahogy már Szekszárdon is jártam. Egyszer tetszett kapni egy meghívást, hogy a Gödi Konferenciára is eljön, de az, sajnos nem jött össze, pedig hiányoltam is ott a személyét. Ön, ugye jogász, és érti is a dolgát. Személyesen is találkoztunk már Szekszárdon is, és örülök, hogy most legalább sikerült eljönnie. Folytatva, ahogy a klasszikus parlamenti szokás előírja, hogy a hozzászólás alapján létrejött, kiegészített petíciót, olyan formában, ahogy javítva Dr. Tamás Károly professzor úr is felolvasta az aktuális részeket, elfogadja-e a jelenlevő közgyűlés. Kérem, szavazzanak! 2 fő tartózkodása mellett (Rozgics Mária és Dobrovics József) a többség elfogadta a módosítást, illetve a kiegészítésekkel együtt, ellenszavazat nélkül, az immár Gödi-Komáromi néven nevezett, és a köztársasági elnöknek írt petíciót. Örültünk ennek a vitának, mert erre voltunk kíváncsiak, mert ezt akartuk, hogy ilyen legyen.
Napirend után, Gálfalvi Gallik Béla jelentkezett szólásra. Ügyrendi kérdés? - Azt hiszem igen! Tudni kell, hogy szombaton Visegrádon lesz egy országos találkozó ahol már olyan petíció fogalmazódik meg, hogy a kormánynak, ne legyen menekülési útvonala, és a körtársasági elnököt felszólítjuk, hogy mondassa le a kormányt, oszlassa föl a Parlamentet. Miután úgy ítéltük meg, hogy eddig e mozgalomnak, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány volt a     fáklyavivője és szellemi vezére, talán érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy most, mielőtt e petíciót beadjuk, ott meg már egyértelmű felszólítás érkezik a köztársasági elnökhöz, hogy az Országgyűlést oszlassa föl. Rajkai Zsolt, közbeveti, hogy egyik a másikat nem zárja ki, mert ha a köztársasági elnök elfogadja a szigorúbbat és keményebbet, az jó, ha viszont nem, akkor a mienket, EL KELL FOGADNIA. És ez is legalább olyan értékes, mint hogyha keményen nekimegyünk fejjel a vasbeton falnak, mert arról, visszapattanunk. De folytassuk a programunkat.
Felkérem Sámsomdi Kiss Károlyt, előadása megtartására. Ő, a következőkkel kezdi: Tisztelt Magyarok! Szeptember 17-én, elkezdtük a forradalmunkat, és éjjel-nappal ott voltunk 37 napig a Kossuth téren, és nagyon jól tudjátok, hogy mi történt. Azért ismétlem, mert nem
tudom, hogy a komáromiak mit tudnak erről, mert a média ebből, szinte semmit nem közvetített a számukra. Ez a kezdet, már nagyon régen volt. Úgy képzeljétek el, minden nap ott voltunk a Kossuth téren. Végigéltük a rendőri oszlatásokat, végigálltuk az órákat, végig fogadtuk a panaszkodó embereket, egymást bátorítottuk. A mai napig is ott vagyunk, csináljuk közösen és nagyon lelkesen, sokan, és kitartóan. Vidékre, ez a forradalmi szellem, most kezd megérkezni. Nagyon sajnáljuk, hogy a vidéki gazdák, elfelejtik, hogy Budapesten erkölcsi forradalom van. Számunkra, nagy boldogság, ha Komáromból 10 ember is itt van. A tudósító megjegyzése: sajnos, annyian sincsenek. Mit várnak, azt, hogy mások oldják meg az ő problémáikat? Nélkülük, az ő tevőlegességük hiánya miatt, a sorsuk nem változik, vagy nem hisznek a változásban? Szükség van minden igazlelkű, és tenni akaró magyar segítségére, hiszen jobb sorsunk, csak akkor lehet, ha akarjuk, és teszünk érte. Ittlétünkkel is erősíteni szerettük volna a hiteteket, segítségetekkel pedig hamarabb megvalósíthatjuk a rendszerváltást, hogy a mi sorsunkat ne más, hanem mi, magunk irányíthassuk. Higgyétek el, hogy népünk sorsa, ismét a mi akaratunktól függ. Segítsetek, hogy mi is segíthessünk nektek!
Mi is kevesen voltunk az első éjszaka, de később, az emberek felszabadultnak érezték magukat, ki merték mondani az igazságot, amire már régóta vágytak. Jó érzés volt látni, hogy az emberek, nem féltek, ismét szóba álltak egymással, sőt, beszélgettek is. Ez, az erkölcs diadala volt, amit mi, forradalomnak nevezünk. Ez, 1956-ban, véres volt, de az emberek, akkor is beszélgettek egymással, mint ahogy most is, és közös dolgokról esik szó. A mostani forradalmunkat azért nevezzük erkölcsi forradalomnak, mert nem szeretnénk, ha ismét vér folyna. Igaz, hogy az emberek türelmetlenek, de türelmet kérek mindenkitől, és ha lehet, ne élesítsünk, hogy elkerülhető legyen a polgárháború. A petícióval is a békés hatalomváltás a célunk.
Szeretnék hozzáfűzni valamit a Nemzeti Kerekasztalhoz:
Végre, elkezdünk valamit csinálni! Számomra, a Nemzeti Kerekasztal, az egyenlőséget jelenti, ahol a tárgyalófelek, egyenrangúként mondhatják el a véleményüket a problémás kérdésekről, amit együtt kell megoldaniuk. Én sem értek egyet azzal, hogy a köztársasági elnököt kérjük föl, de jelen pillanatban, demokratikusan, csak ezt tehetjük. Az ő feladata, hogy pártok nélkül tevékenykedjen a nemzet érdekében, és a súlyosabb esetekben közbelépjen. Az más kérdés, hogy, hogy szokott közbelépni, és hogy nem. De meg kel próbálni ezt az utat. Én, most javasolom nektek, hogy mi, akik itt kimondtuk a Kerekasztalt, legyünk a Kerekasztal sejtjei. Azért tudni kell, hogy van nekünk egy másik problémánk is. A forradalom alatt, sokat kritizáljuk egymást, és sok mindenben más vélemények alakultak ki, de ez minden forradalomnál így volt. A Nemzeti Kerekasztalnál, a Kossuth térieknek, mindenképpen jelen kell lenniük, függetlenül attól, hogy ki szereti egymást. Itt, nem a személyi, hanem a nemzet szeretete, kell, hogy az első legyen. Jó gondolat volt G. G. Béla javaslata: el fogunk menni Visegrádra, és ott, még bővebben lesznek szervezetek, akik részt vettek a Kossuth tér mozgalmában. Igen, legyenek is ott, és ők is a Kerekasztal szerves részei legyenek. A Kerekasztal, nem arra való, hogy öt perc alatt eldöntsük az ország sorsát, hiszen a helyzetek változnak. Úgy képzelem, hogy az Ellenzéki Kerekasztalnál mi fogjuk megmondani, és mi diktáljuk azt, hogy mit akarunk. Ezért a nemzetnek a Kerekasztala. Hogy kit veszünk be, meg hogyan, majd lesz idő megbeszélni. Már a Kossuth téren is volt egy sátrunk, de talán erről Kőrösi Imre majd többet mond, de szeretnénk a Regnum Mariamnál felállított sátorral folytatni, csak még nem tudom, hogy hogyan tudjuk majd ezt megoldani. Nem csak ennyien vagyunk, akik a nemzetért tenni akarnak,mint amennyien itt vagyunk. Higgyétek el, ha nem lesz széthúzás, és jól csináljuk, a Nemzeti Kerekasztalnál sikerre fogjuk vinni a célunkat. Senki ne kössön elvtelen kompromisszumot, vigyük végig azokat a követeléseinket, amit a Kossuth téren elkezdtünk. Most, egy kis vidámítóként, javaslom, hogy énekeljünk el egy Kossuth nótát. Felálltunk, és elénekeltük a: Kossuth Lajos azt üzente.. című nótánkat, majd folytattuk a tanácskozást.
 
Rajkai Zsolt, szót ad Tatár Józsefnek, aki a Rendszerváltó Fórum képviselőjeként jött el gyűlésünkre. Szertettel, és tisztelettel köszöntött mindenkit önmaga, és a Rendszerváltó Fórum nevében. Megköszönte a FNB meghívását is, majd hozzákezdett az elmúlt 17 év történetének az ismertetéséhez. Saját megélése szempontjából mondja el, hogy ő, és hozzá hasonló korú fiatalok, hogyan élték meg az elmúlt 17 évet. 1989-ben, 22 éves volt, és hogy nem volt rendszerváltás, azt nem a történelemkönyvekből fogják mások is megtudni, akik vele egykorúak, hanem a saját tapasztalatuk alapján, mivel a saját bőrükön érzik, a valódi rendszerváltás hiányát. Ennek a hihetetlen válságnak, amely anyagi, erkölcsi és politikai válság is egyben, meg kell keresni az okait, hogy milyen okok okozták ezt az erkölcsi válságot. A Rendszerváltó Fórum tagjaként, nyugodtan kijelentheti, hogy az erkölcsi válságnak az, az igazi alapja, hogy nincs Alkotmányunk! Nincs jogfolytonos történelmi Alkotmányunk. Itt, meg kell jegyezni, hogy a köztársasági elnökünk, deklaráltan, az 1949-es Alkotmány őre. Tehát ő, soha nem mondta azt, hogy ő, egy jogfolytonos történelmi Alkotmányban gondolkodik, hanem csak azt hangoztatja, hogy ő, az Alkotmánynak az őre.
Ez az 1949-es, XX-as törvénycikk, egy hazaáruló Alkotmány. Így, ennek a politikai válságnak a megoldása rajtunk múlik, mert csak két út van. Ez pedig az ügy szempontjából, vagy áruló, vagy megoldó. Ez az utóbbi a nehezebb.
 
Majd Dr. Kőrösi Imre kapott szót és elmondja, hogy ez a kormány, nem képes megoldani azt a problémát, amit saját maga okozott. A titkosszolgálatok szerepe nagyban befolyásolja az egész Parlament működését, hiszen a jelenlegi Parlamentnek, több, mint száz tagja, ügynöki múlttal rendelkezik. Ezért, nem az ügynököket kell bántani, hanem pl. azt a Galambos Lajost, aki jelenlegi főigazgatóként, III/III-as tiszt volt, hogy a jelenlegi parlamentben, több, mint 100 ügynök van, akinek ő, ismeri a tartótisztjeiket. Ez az igazi probléma. Ezek, nem tudnak kiállni az igaz ügyért, mert ha megpróbálják, akkor valaki majd szól, hogy jobb, ha csöndbe maradsz, mert ha nem, akkor, előbb-utóbb, közöljük rólad az igazságot. Ha ezt a közeget, nem tudjuk megváltoztatni, akkor eldöntöttük nagyon sokadmagammal, hogy megpróbáljuk úgy megszervezni a hazát, hogy mint egy varázsszőnyeget, kivarázsoljuk a politikusok alól a mézesmadzagot, azt a tortát, ami eddig csak az övéké volt. Már, több mint egy éve, hogy írtunk a polgármestereknek, hogy le fogják építeni az önkormányzatokat, ugyanis megszüntetnek több, mint 2950-et közülük. Ezekkel a polgármesterekkel, 2006. 12. 15-e óta, több mint kétezerrel szövetséget kötöttünk. Akik, ugyanúgy szeretik a hazájukat, mint bárki, de fél év múlva, rájuk sem lesz szükség. Ráadásul, még bűnbakok is lesznek, mert a kormány, őket teszi felelőssé, az ország összeomlásáért. A polgármesterek, és a helyi képviselők között is vannak okos emberek, de sok van közülük is, aki olyan buta, hogy a kutya melléharap a sötétben, de a sajátját, ez is tudja védeni, de a saját települését is, és a saját egzisztenciáját is.
Ez a kijelentés, egy kis derültséget okozott a teremben.
Ezen az alapon kerestük meg a háziorvosokat. Bizony, az orvos is védje meg a sajátját. De, megkerestük a Gazdaköröket is, és 16 megyében, már őket is mi irányítjuk, nem a Jakab Pista. Igenis, azért nem jöttek fel a gazdák, mert akiket ki lehetett egy miniszteri, vagy egy kormányrendelettel golyózni, az nem akarja vállalni a kockázatot, mert ebben a bugyogó forradalomban senki nem látott tisztán. Nem tudták, hogy ki, kivel van, nem tudták, hogy ki az áruló, nem tudták, hogy kire lehet építeni. Ezért nagy csöndben, 2006. október 15 után, nekifogtunk, és kiértékeltük a helyzetet akivel lehetett, és ma már, sokkal radikálisabbak a polgármesterek, a körzeti orvosok, de már a gazdák is. 1400 polgármester írta alá, hogy azért zárják le a falut elejétől a végéig, mert megszüntették a finanszírozásukat. Jelenleg 2200 önkormányzat, alaphiánnyal küszködik olyan módon, hogy a munkabért sem tudják kifizetni. Nógrád megyében, Rétság környékén, de máshol is, ahol pénteken bezárják az önkormányzati épületeket, lekapcsolják a villanyt, továbbá kikapcsolják a fűtést, mert nincs pénz, ezért hétfőn reggelig nincs semmi. Még jó, hogy nem volt hideg tél. Ők ugyan nem forradalmárok, de a saját településük megvédésére készen állnak. Ezeket az embereket kellett megtalálni, mert ők, a saját keserűségük révén értik meg, a mi jobbító szándékunkat, és válnak harcostársainkká. Nem hangosan, szervezkedünk, mert a sejtszerű szervezetek, ha nem ismerik egymást, nem is tudnak ártani. A jelenlegi rendszer, mindenhova igyekszik beépülni a saját hatalma továbbéléséért. Lehallgatják a telefonokat, ellenőrzik az internetet, tudnak mindent, de tenni nem tudnak ellene. Tudják, hogy hogyan ugrattuk be őket a rendőrpalota elleni merénylettel kapcsolatban? Bevittem hozzájuk egy jelvényt, és mondom, hogy ennek a jelvénynek a tulajdonosa volt az elkövető. Tettünk egy bejelentést, közöltük, hogy XY-nál föl van akasztva az AK típusú fegyver. Miért nem ment oda a rendőrség? Mert ők csinálták, mint a többi provokációt is. Ugyanez a rendőrség, ma egy papucs, a politikai elitnek a papucsa, ahol halálra, vagy életfogytiglanra lehet ítélni olyanért, amit az, az ember el sem követett. Ahol a rendőr hazudhat, hogy elveszett a jelvény, ahol az ügyésznek azt mondhatja, hogy nem vagyok hajlandó vizsgálódni, és én, mint egy utolsó bűnöző, tagadok. Egy mély erkölcsi válságban van, de nem a magyar nép, hanem annak irányító rétege, de ebbe beletartozik a jobbtól a bal oldalig, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség. Ez a fertő, akkor buggyan ki, ha erőt mutatunk föl velük szemben. Kósa Gyulával, akivel a METÉSZ-t csináltuk 1997-ben, azt mondja: Imikém! Tüntetünk mi, de félpályás útlezárásba nem megyünk bele. Nem megyünk kalapot lengetni, de ha kimegyünk, keresztbe-hosszába le fogunk zárni valamennyi utat, és azt mutatjuk meg, hogy akkor lesz Ellenzéki Kerekasztal, ha majd kikényszerítjük. A Sólyom László is egy nagy büdös genszter, aki KUN BÉLA UNOKÁJA, aki ettől függetlenül, még lehet a köztársaság elnöke. Ennek az embernek, nem is ez az igazi neve, és ezt Sólyom Ildikótól tudom, meg az édesanyjától. KIKTŐL FÉLÜNK MI? Azoktól, akiről kiderült az Ellenzéki Kerekasztalnál, hogy ő lesz az Alkotmánybíróság elnöke? Aki Alkotmányellenesnek minősítette a reprivatizációt? Én azt mondtam 1991 április 17-én a Sólyomnak, saját irodájában (ezt, csak akkor fogom idézni, ha Imrétől, erre külön engedélyt kapok) amit mondott, arra mondja, hogy bár, ne lett volna igazam! Nincs azóta reprivatizáció, egyetlenegy privatizációs bűncselekmény nincs, egyetlenegy olyan ügy nincs, hogy 27.000 jogügyletet úgy csináltak meg, „nincs benne bűncselekmény”. Mi erre, tudjátok mit csináltunk? Alkalmaztuk a technika mai vívmányát! 1985 óta, valamennyi privatizációt, valamennyi bankkonszolidációt, erre a lemezre föltettük. Elővett egy CD, vagy DVD lemezt, és fölmutatta a hallgatóságnak. A sorokból beszól Lakatos Pali: nem, mert azon több is van!
Hölgyeim és uraim, meg kellett tanulnunk, lementeni a nemzeti vagyont. Évenként le van bontva, hogy ki, mit lopott. És hogy mennyire szarban van ez a hatalom?. Hat  héttel ezelőtt, a szocialisták kerestek meg, hogy csináljak Ellenzéki Kerekasztalt. Hiller István, és egy másik ember, akinek most nem jut eszembe a neve, Csepelen kerestek meg. Két nappal később, a Népligetben, a Fideszesekkel tárgyaltunk Ellenzéki Kerekasztalról. Az MDF is megkeresett. Katona Kálmán, meg Dávid Ibolyával. Balsai István, pedig a Fidesz részéről keresett meg, ráadásul plénum előtt. Ugyanis ez a hatalom tudja, hogy ellopott mindent. Azt várja, hogy mikor omlik össze, és azt, hogy kire lehet ráverni a balhét, hogy szélsőséges. Ha már azt mondom, hogy nemzeti, először is az kezd kialakulni, hogy nemzeti, Jó Isten, ez valami szélsősége! Na, de ezek vagyunk mi, a szélsőségesek? Mi, akik nem emeltünk kezet azokra, akik október 23-án nekimentek a népnek? Én azt hiszem, mindannyiunk nevében, azt én nem tudom, hogy ez holnap dől el, holnap dől-e össze ez a rendszer, de az egész társadalom szerveződik. 165 településen, van állandó jelleggel jelen. Nem csak Visegrádon lesz találkozó, hanem vasárnap lesz a miskolci találkozó, ahol az összes civil útlezáró ott lesz. Olyan tisztességes családanyák, családapák, és becsületesen mondom, hogy a férfiaknál 1.000 X bátrabbak a nők. Békéscsabán, mindenütt, ahol nők állnak ki, 1.000 X jobban csinálják, mert nem azzal foglalkoznak, hogy jaj, mi lesz velem. Zalaegerszegtől, Pakstól, bárhol, Kecskemétig, mindenütt megvan a magja, a civil magja, Szekszárdon, Kaposváron, Pécsen, mindenütt, akik (Dombováron) de Körmendtől, 165 helyen. Lehet, hogy tízen, húszan, ötvenen, vagy százan viszik tovább a lángot, de az teljesen bizonyos, hogy ezt a forradalmat, ezt a megmozdulást azért nem lehet leverni, mert nem tudnak semmit megoldani. Gyurcsány Ferenccel, nem az a baj, hogy az nem normális, vagy az hogy börtönbe kell csukni. Gyurcsány Ferencet, előbb meg kell gyógyítani, mert a hülyét nem lehet börtönbe csukni. De hangsúlyozom, hogy ettől az embertől nem várhatunk ám mást, mint ugyanazt, mint egyébként az elmúlt 30 évtől. 30 éve fogy a magyar. A budapesti aluljáróban ki van téve, hogy menekülj magyar a süllyedő hajóról. Kecskeméten, Győrben, mindenütt ki van téve Zsidó csillagos hirdetménnyel, hogy a magyar tűnjön el. 3 millió kínait akarnak idetelepíteni. A fénykép nálam van, hogy Gyurcsány Ferenc, Kulka János milyen állammal, milyen megállapodást kötött. 1992-ben Magyarországra, a prágai döntés, 1,2 millió zsidó betelepítését írta elő. Elnézést kérek, én 61 évesen, nem a saját jövőmért küszködök, hanem azért, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, mi lesz a gyerekekkel, mi lesz veletek, az unokáimmal, meg a 7 fiammal, meg az egy kislányommal. Igenis, petíciókra szükség van. De abban a pillanatban lesz Magyarországon Ellenzéki Kerekasztal, amikor 160 helyen, megjelennek az utcán, csatlakoznak hozzájuk a polgármesterek, a körzeti orvosok, a háziorvosok, akkor nem a gyógyítással lesznek elfoglalva. KIJELÖLTÜK MÁR A NAPOT IS! Tudjátok ti, hogy az orvostársadalom kétharmada, írásban csatlakozott hozzánk? A felügyelő bizottság elnöke, Dr. Nagy Andrástól kezdve, mindenki. Tojnak az összes pártra, tojnak a jobboldalra, baloldalra, ugyanis, a hazafias érzésről van szó, nem arról, hogy én most, minek mondom magam, hogy jobb, vagy baloldali. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim! Csak köszönettel tartozok azoknak, akik összevissza beszéltek rólam a Kossuth téren, hogy én zsidó vagyok, meg Zsirkovszki, meg ügynök vagyok, meg áruló, ugyanis, innentől kezdve, tudtam, hogy nincs itt dolgom. Csodálatos csoportokkal találkoztam Körmendtől Várpalotáig, Békéscsabától Debrecenig, a tiboldaróci polgármesterasszonytól kezdve a hosszúpetény, meg a nagypetényiig, és jobban megismertem a hazámat, mint előtte. Tudjátok, hogy milyen hazaszeretet van itt mindenütt elplántálva? Csak nem tudunk egymásról! Mert azt hiszi a nagypetényi polgármesterasszony, hogy ti, szélsőségesek vagytok, mert ezt mutogatja az ATV, meg a nem tudom melyik TV-k. Még azt tudjuk, és petíció ide, vagy oda, a tavaszon, megszervezzük a teljes pályás útlezárásokat, igenis, a civil szervezetek kinevezik maguk közül a helyi felelősöket és azzal a szellemiséggel, amely szeptember 17-én elkezdődött, visszavesszük a hatalmat, a vagyont, mert ráadásul, fölmértük. Mi vagyunk itthon a hazában, nem azok az emberek, akik sajnálatos módon, ellopták a jövőnket, az élhető jövőnket! Azt, soha nem akarom megélni, Rozgics Mária a tanúm rá, hogy október 23-án, egy nyavalyás, taknyos rendőr, pofán akar vágni a gumibottal. Kikérem magamnak! Én, egy 61 éves hazafi vagyok, ezt mondtam a Bene Lászlónak, ezt mondtam a takony Gyurcsánynak, de Orbán Viktornak is. Kikérem magamnak, hogy egy nyolcgyerekes családapát verjenek meg! Kik vagytok ti ahhoz? Az égadta világon, senkik! Tehát, elvesszük tőlük a hatalmat! Igenis, erőt fogunk mutatni! Ha szép szóval nem megy, akkor az a 16 megyében, a Gazdaköröknél, igen klassz gyerekek vannak, akik nem félnek senkitől sem. A polgármesterek sem félnek, hiszen a saját népükért küzdenek, úgyhogy megszervezzük szép lassan, tavasszal, nagyon-nagyon meleg lesz már. Egyvalamit, viszont hagy osszak meg veletek: A panellakások tulajdonosai közé, beépültünk, ahogyan kell. Úgy kell beépülni, hogy megkérdezzük a közös képviselőket, mivel ennek a hónapnak az elejétől, elkezdődtek a záró közgyűlések. Megdöbbentő, hogy mind a 15 városban, ahol jelen voltam, sehol, a politikáról nem esik szó. Odahaza, ne politizáljunk. Nem szidják a kormányt odahaza a gázáremelésért, nem szidják az energia emelésért. Azt mondják, inkább kevesebbet fizetünk majd a közös képviselőnek, kevesebbért visszük ki a szemetet. De ha megemlítjük azt, hogy emberek, hát ezt a kormány csinálta! Jaj, a családunkba ne hozzuk be a politikát! Majd amikor ez, egy icipicit változik, és tavasszal megkapják a március 4-11-ig a gázszámlákat, akkor, lesz nekünk egy terünk. Március 15-ét, pedig egyáltalán nem arra fogjuk szerintem.. Mi, ünnepelni akarunk március 15-én, ők már bújnak! Nem szeretek beszédet mondani, de egy nagyon jó hír a végére,- őreimtől tudom, Gyurcsány Ferenc őreitől- hogy úgy megvan ez a hülye miniszterelnök zakkanva, hogy ha felé dobnak egy tojást, vagy bármit, vagy valaki rákiabál, sír, üvöltözik, és úgy néz ki, mint egy „debil”! És az őreivel beszéli meg, hogy jót mondott-e. Ennek az embernek, megváltás lesz, ha börtönbe kerül, egy gyógykezelés után. Köszönöm, hogy meghallgattak. Ehhez az előadáshoz kiegészítőnek szeretném ajánlani a Magyar Világ IX. évfolyam 9. számának (2007.03.01) 5. oldaláról, „A társadalmat semmi sem rázza meg” című írását előadónktól.
Rajkai Zsolt, egy humorral folytatja: Van köztünk egy forradalmár, akinek a titkosított neve,”DEBIL”. Nem róla volt szó.
 Kérném Dobrovics József urat a mikrofonhoz. Azzal kezdi a beszédét: annak idején, sikerült megcsípni ezt a jó kis nevet. Összeállítottam magamnak egy kis „Orbán Viktor féle cetliket” mankóként. Megmondom őszintén, hogy maximális kritikai hozzászólással szeretnék élni az elmúlt öt hónapnak a történéseivel foglalkozva.
1, téma: Esélylatolgatlás: tudjuk, hogy ez az egyetlen lehetőség, igazándiból nem nagyon van értelme latolgatni az esélyeinket, mert ha tesszük, ha nem tesszük, egy szakadék van előttünk, és szakadék van mögöttünk. Tehát, ha nem mutatunk egy olyan utat, amivel elkerüljük ezt a szakadékot, akkor ennek az országnak vége, gazdasági csőd, illetve totális diktatúra. Egy nagyon lájt diktatúra kellős közepén élünk, ezért vagyunk bajban, mert nehéz egy olyan diktatúra ellen harcolni, amely nem mutatja meg az igazi arcát, az igazi erejét. Az igazi fogát nem villantja ki, nem harap belénk, csak finoman próbál morzsolni, csiszolni. Azt gondoljuk, hogy mindenki számára ismert, pedig nem igaz. Ebben az országban, bármennyire hihetetlen, az emberek nem akarják elhinni, hogy egy korrupt kormány, ill. az elmúlt 16-17 év, vagy 20 évben, vagy akár 40-60 évben visszamenőleg, hihetetlen korrupció oszlopos tagjai alakultak ki. Teljesen beépült a kormányzásba az alvilág minden képviselője. Mégse egyforma reakciókat vált ki. Felháborodás, értetlenség, hitetlenség, és az elmúlt időben legnagyobb probléma az emberek nagy tömegében a közöny, amiről az előttem beszélő Imre bácsi is beszélt, hogy nem beszélünk erről. Ez a társadalmi közöny, amit nem tudunk megfelelő irányba terelni, pedig kellene. Nem azzal van gond, hogy haragszik ránk valaki, szélsőjobboldalinak tart, vagy nem tart annak, vagy jobboldalinak, vagy akármilyen oldalinak, hanem az a nagy probléma, ha közönyös, és nem érdekli, hogy mit magyarázol. Ezeken a dolgokon kell változtatni. Azt szoktam mondani, hogy mindenki a saját környezetében, az ismerősök között próbálja meg ezt a fajta ellenállok a politikai behatásnak gondolkodásmódját. Hagyjuk a politikát, az embereket, egyszerűen az emberi oldaláról próbáljuk megközelíteni őket, hogy a közönyből kirángassuk őket, még akkor is, ha először haragszanak is, de bosszantsuk fel azokat, akiket a saját jövőjük sem érdekel. Mert a közönyük azt eredményezi, hogy a tolvajok, a hazugok, a csalók, a népbutítók maradhatnak hatalmon. A jövő hétre időzítenek és remélem, hogy sikerül bemutatni egy olyan dokumentum jellegű filmet, amit másfél éve készítenek a Magyarország legvéresebb bűncselekményének tartott móri mészárlással kapcsolatban. Rá fognak világítani arra, hogy milyen mértékben van benne a mostani kormány, illetve az elmúlt időszak kormányai. Az MDF, az MSZP, az SZDSZ, a FIDESZ, de nem hagyhatom ki a KDMP-t sem ebből a sorból, mint minden parlamenti pártot, de teljes erővel megy a bizonyítása annak, hogy ezek a pártok, bár a Fidesz és az MSZP volt a kormányalakító tényező, akikről a film megpróbálja bizonyítani, hogy ezeknek az ügyeknek a hátterében is ők állnak. Ez, politikai megrendelésre történő mészárlás volt! Remélem, hogy a bizonyítás, sikerül nekik. Hogy miért nehéz ezektől az emberektől elvenni a hatalmat? Azért, mert ilyen bűncselekmények vannak a háttérben. Ha ezeknek a dolgoknak utána tudnánk járni, láthatnánk a titkos aktákat, azokat a titkosított beszélgetéseket, amelyeken pontosítva van, hogy a politika milyen formában vett részt, kik a megrendelők, kinek van Mór környékén az olajszőkítésben résztvevő, elég politikai érdeket képviselő vállalkozóknak ebben részük. Remélem, hogy ezek is ki fognak derülni. Soha nem fognak önként félreállni. Pontosan ezért! Ha átadnák a hatalmat, fény derülhetne az olajszőkítésekre, a Baumagon keresztül, az összes maffiaérdekű cselekményre. A nép, még mindig nem akarja elhinni, hogy vezetői ilyen korruptak. Gondolkodjunk már el azon, hogy milyen ellenzékünk van. Hol nevelkedett ez az ellenzék? Milyen ellenzék az, amely alájátszik a hatalomnak? Ez az ellenzék, mindig segít elsimítani a dolgokat. Például, a szeptemberi-októberi eseményeket. Mindenki esküszik rá, hogy benne van a kormány!
2, téma, amely, remélem, hogy Zámbó atyának is tetszeni fog. Olyan dolgokat szeretnék elmondani nektek, amit érdemes használni. Nagyasszonyunk országa, Magyarország! Én azt mondanám erre, hogy annak idején, Jézus, kiűzte a kufárokat, de utána azzal kellett szembenéznie, hogy a körülötte élő különböző vallású emberek egyértelműen összefogtak ellene és segítettek az elpusztításában. Azért nekünk is ki kell űzni a mi kufárjainkat, de úgy, hogy mi megmaradjunk. Mert a XXI. században, XXI. századbeli eszközökkel kell ellenük harcolni. Mi, azt kérdezzük, hogy hol vannak a fiataljaink, akik megcsinálják a forradalmat? De a fiataljaink meg tőlünk kérdezik, hogy hol vannak a vezetőink? Ez itt a probléma! Itt állunk, és nézzük egymást, mert nem tudjuk, hogy ki az a vezető, aki vezetésre alkalmas, tehát az a gond, hogy egy megmozdulás élére nem tud úgy egy ember odaállni, hogy ellene, ne állna fel valaki. Mindig, mindenkiben megmozdul valami ellenérzés, amit nagyon gyorsan le kell győznünk. Ne határolódjunk el mindentől és főleg ne mindenkitől! Az elhatárolódás megingatja azokat az embereket is, akik képesek lennének vezetőként funkcionálni, akármilyen megmozdulás élén. Egy jó képességű ember, nem fog egy olyan mozgalom élére állni, ahol a beosztottak, állandóan faragják egymást. A témához, az a megjegyzésem lenne: vezetőnek is születni kell. Ennek az embernek, olyan kisugárzása kell, hogy legyen, amely a kakaskodókra, fékezően hat. Lehet, hogy itt is van közöttünk, csak még nem figyelünk erre!
Szétszóródtunk, és a megalakult Bizottmányok, valahogy el is felejtették egymást, eltávolodtak egymástól, sőt, több Bizottmány, más néven, más szervezeti formában próbál tovább élni. Így alakulnak ki a helyi kiskirályok, akik a szemétdombjaikon próbálnak kapirgálni. Pedig, velük is azt kell tudatosítani, hogy ezek az emberek is megtanuljanak a közös cél érdekében összefogni. Azt mondanám Bélának: rendben van, hogy Gyurcsányra a pártján belül, 89 % szavazott, de 11 % mégiscsak ellene szavazott, Tehát, ha a saját érdekeink szerint értelmezzük, akkor az is igaz, hogy ez a 11 % még nem bennünket támogat, de már őket sem! Ezekkel, nem lehetünk ellenségesek, bár még nem ismerjük őket személyesen. Gondolkoztam rajta, hogy szívesen nekimennék egy olyan rendőrsorfalnak, amelyiknél személyesen tudnám, hogy kit érdemes pofán verni. De mivel nem tudom, hogy melyik az agresszor, így a törvénytelenségre, nem akarok törvénytelen eszközzel válaszolni, mert olyan embert nem akarok bántani, amelyik nem érdemli meg.
Hogyan közelítsük meg az önálló civil szervezeteket? El kellene dönteni, és be is kellene tartani, hogy ki, mit vár el a másiktól, a másik szervezettől.
Stratégiát hiányolok! Nincs stratégiánk, hiszen túlélésre játszunk. Azt hiszem, hogy az országban, a pénzügyek a legfájóbb pontok. Nagyon sok a szegény ember. Ennek a sok szegény embernek kellene lépnie a kormány ellen, mert azok, nem azt a programot valósítják meg, amiért őket megválasztották. Tehát, a választóik akaratát, figyelmen kívül hagyták. Ezért kell változtatni!
Tamás Károly, pár gondolatot fűz Dobrovics József előadásához:
Jóska Barátom!
Elsősorban, hogy ott vagyunk minden megyében, minden városban, az már valami! Gondoljuk végig, hogy mi kell a győzelemhez? Pénz, paripa, fegyver!
Nekünk, fegyverünk az IGAZSÁG!
Muníciónk, a HITÜNK!
NINCS MÁS, NINCS MÁS! Csak elkötelezett magyarságunk, a nemzet jövőjéért, a nemzet jobblétéért. Gondold végig, hogy veled, veletek együtt, sokan tettünk hitet. 5 hónap telt el, és még nem volt ilyen mozgalom, amely szegényen, ilyen sokáig kitartott és küzdött a nemzet jövőjéért! Ez a mi erőnk, hogy kitartottunk, kitartunk. NE ADJUK FÖL A HITÜNKET! Tehát, arra kérlek, hogy amikor az egymás elleni betartásról beszélsz, gondold végig azokat az elveinket, hogy mi, akik egy ügyért harcolunk, nem akarunk egyetlenegy szervezet fölé sem kerülni. Minden szervezetet becsülünk, amely az ország jövőjéért küzd. Nem akarunk direktívákat adni más szervezeteknek. Az összefogás erejével akarjuk céljainkat elérni. Stratégiánk is van, amit már Gödön is elfogadtunk, így nem ismétlem újra. Amit Gödön elfogadtunk, azt kell szisztematikusan végrehajtani.
Bizony, abban vannak nagyon súlyos pontok, mint például:
A kormány leváltása.
Ideiglenes kormány létrehozása.
A Parlament feloszlatása.
A választási törvény módosítása.
Új választás kiírása.
Felső és Alsóház megteremtése.
A megújított Alkotmány létrehozása, stb.
Mi ez, ha nem stratégia?
Ennél konkrétabban, most amikor az első feladat előttünk áll, hogy a polgárháborút megakadályozzuk, a kormányt leváltsuk, és egy ideiglenes kormány utat adjon a Köztársasági Elnök segítségével? Mindegy, hogy ki van hatalmon most! Ő tölti be a Köztársasági Elnöki posztot. Nélküle, békésen nem lehet megoldani! Mi, nem akarjuk, hogy vér folyjon, mint 1956-ban. Reméljük, hogy a stratégiánkat együtt, sikeresen végre fogjuk tudni hajtani!
 
Rajkai Zsolt hozzáfűzi: IGEN, VAN STRATÉGIÁNK! De ha nem figyeltetek volna, az országnak, a nemzetnek, összefogással, a tömegek kényszerítő erejével kell hatni ahhoz, hogy oda kényszerüljenek megadás végett a Nemzeti Kerekasztalhoz! Hogy jogszerűen mondjon le mindenki, aki bűnt követett el a magyar nemzet ellen. Ez a stratégia lényege, és ettől, nem tágítunk!
Engedjétek meg, hogy bejelentsem, Zámbó Károly atyát, aki a Kossuth tér, és a Batthyány örökmécseshez összejövő emberek bölcs szónoka.
Drága Magyar Barátaim!
Különös hangsúlyú felelősség nehezedett a vállamra, amikor 2003 júniusában pappá szentelt a püspök úr. A szellemi felelősségvállalás kötelezettsége ez, mint aki nemes pozíciójánál fogva, a keresztény magyar közösséggel összeforrott egy szellem és egy lélek közösségében. Bár ez a szellemi felelősség visszavonul, és vissza is kell, hogy szoruljon a köztársaság civil jogrendjében. Amint megjelenik egy szellemi mozgalom zászlaján a Szent Korona, a katolikus pap lelki felelőssége is ujjá éled. Ezért, nem lehet mentséget találni a nemzet életéből történő kivonulással, nem lehet szellemi semlegességből és arra hivatkozva, magára hagyni a nemzetet és passzívan várni a fejleményeket. Nem lehet a magyar embernek, a magyar nemzettel szemben semlegesnek lennie. Most, a nagyböjti időszaka van, ami a visszafogottság ideje, Jézus szenvedésére való emlékezésképpen. Egyúttal, előkészülete a Feltámadás ünnepének, Húsvét ünnepének is. A nemzeti élet, és ezzel párhuzamosan most előkészül a megújulásra, a nemzetfeltámadásra, mert a nemzet feltámadása István királyunk keresztény államalapítása óta, Jézus föltámadásával van összeforrva. Feladatunk minden magyar iránt, hogy minden szellemi szelekció ellen tiltakozzunk. Úgy gondolom, hogy már csak azért is kívánatos, hogy én is részt vegyek a Kossuth téri forradalomban. Úgy gondolom, hogy szellemi és erkölcsi forradalmunkat, most kell megalapozni, nem csak a Gyurcsány kormány leváltását kell elérni, hanem most kell megalapozni egy következő keresztény magyar évezredet is.
Rajkai Zsolt  ismét köszönetet mond, majd hozzáfűzi:
Szegényebbek lennénk, ha nem lenne a Kossuth téri forradalomnak és résztvevőinek ilyen lelki segítője, mint Zámbó Károly. Utoljára, magnóról hallottam valakit így beszélni, ami 1946-ban hangzott el, Mindszenty József hercegprímás szájából. Jól látta akkor, hogy ha a bolsevizmus erői uralomra jutnak, mi lesz az egyházzal, az országgal, a néppel. Sajnos, nem tévedett!
Nem csak az egyházunkat, de bennünket, magyarokat is mélységes megalázás ért.
 Zárszóként szeretnék elmondani egy gondolatot: azok a Bizottmányok, Bizottságok, egyesületek és szervezetek, akik a nemzet megmentésén, ennek az átkos rendszernek a megdöntésén fáradoznak és politizálnak az országban bárhol, ezek a szervezetek, jöjjenek egybe. Azt javasolnám, hogy a Nemzeti Kerekasztalhoz már egy egyeztetett programmal, egymásnak sem ellentmondó gondolatokkal üljünk le, és teremtsük meg a nemzeti gondolkodás egységét, és nevezzük ezt a társaságot, a Nemzeti Megmentés Tanácsának.
Megfogalmaztam néhány gondolatot, engedjétek meg, hagy mondjam el:
 
Gondolatok a Köztársasági Elnökhöz
 
Azon Magyar Állampolgárok nevében szólunk Önhöz, akik teljes joggal megelégelték a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját, embertelen, nemzetellenes cselekedeteit, azok szólnak így önhöz, akik meg akarják és meg fogják állítani ezt az esztelen száguldozását a nemzet-pusztításának. Ön még megtehetné, hogy békés eszközökkel tegyen rendet ebben a garázda kormány-világban. Megtehetné, és kérjük, tegye meg! Önt, és kizárólag Önt terheli majd a felelősség, ha hazánkban az elégedetlenség az utcára hajtja a népet, és ott akkor bármi megtörténhet. A nemzeti tragédia elkerülése érdekében azonnali hatállyal mentse fel a csalással hatalomra jutott kormányt, írjon ki új választásokat!
A kerekasztal tárgyaláson való részvételre bejelentjük igényünket, mi a Kossuth tér megválasztott képviselői, mert tudnia kell, ott nem csőcselék, hanem azok a magyarok voltunk, akik felismerték a nemzet veszélyeztetését, és volt bátorságunk ezt megjelenésünkkel, és szavainkkal is kifejezni.
Ne éltesse Önt az a hiú remény, hogy ami ott történik már több, mint öt hónapja, az hamarosan véget ér, hogy az nem közakarat és hogy ott csak néhány ezer ember jelent meg és azok, nem képviselik a nemzet egészét! MIÉRT? Az a 368 képviselő, aki a nemzetpusztító törvényeket meghozza, az a nemzet érdekét képviseli?
1956-ban sem tízmillió ember fogott fegyvert, hanem csak néhány száz, vagy ezer hazafi vitte győzelemre a forradalom-szabadságharcot. Nem súlytalan a Kossuth téri forradalom, hanem –mint hogy folytatása 1956-nak – igen is komoly politikai tényező, és ezzel számolnia kell!
 
Érveinket, Gödön megfogalmaztuk, Komáromban pedig megerősítettük, amit Göd-Komáromi Petíció néven eljuttatunk Önhöz.
 
Ennek megerősítéseként, pár pontban még megfogalmazzuk követeléseinket.
 
 1, Követeljük az Európai Unió Alkotmányának ratifikálásáról hozott országgyűlési határozat          azonnali hatályon kívüli helyezését.
 2, Követeljük a Kossuth tér felszabadítását.
 3, Tiltakozunk,az Ország házának és a Nemzetnek acél és rendőr kordonnal, való   különválasztása, a kirekesztés ellen.
 4, Követeljük a Népfelség elvének Alkotmányban biztosított joggyakorlat biztosítását.
 5, Elutasítjuk a honvédség bevetésének szándékát a tiltakozók, gyűlésezők ellen.
 6, Követeljük a szeptember 17.-i események forradalomként való elismerését.
1956-os forradalom és szabadságharcnak megünnepléséhez való jogot bárhol Budapesten és bárhol az országban.
 7, Tudomásul vételét követeljük annak,
      1. hogy az Árpádsávos zászló a 2006-os nemzeti felkelés zászlaja.
      2. hogy 2006. szeptember. 17.-én. nemzeti felkelés kezdődött, a hazugság, a nemzet     kifosztása, a pénzügyi politikai karhatalmi diktatúra ellen.
      3. A most folyó tiltakozások a nemzeti felkelés folyamatos megvalósítása.
 8, Követeljük a Civil Jogász Bizottság jelentésének (Morvai jelentés) nyílt Országgyűlési vitára bocsátását. A vitára 250 panaszosnak való meghívását!
 9, Követeljük a kórházak bezárásának azonnali leállítását.
10, Követeljük a vizitdíj, és a kórházi költségtérítés azonnali megszüntetését.
11, Tiltakozunk az emberi jogok súlyos megsértése, a kórházak jelentési kötelezettsége ellen.
12, Követeljük a Kormány felmentését, a vétkesek felelősségre vonását, az Országgyűlés, az Országos Választási Bizottság feloszlatását.
 
13, Követeljük a Nemzeti Kerekasztal összehívását.
Persze, mások, más összetételű 12 pontban fogalmazzák meg követeléseiket, de mindegyik megvalósításához, szükség van a nemzet közös akaratára. Éppen ezért, nem cKépsak beszélni, hanem ezért tenni, tenni kell!
Azt gondolom, hogy a tudósító ehhez már nem kíván semmit hozzáfűzni.
 ÚGY LEGYEN, ÉS ÚGY IS LESZ, A MAGYAROK ISTENÉNEK A SEGÍTSÉGÉVEL!
Éljen a magyar szabadság, éljen a nép, és a szabad Magyarország.
Budapest, 2007. március 2-án.
                                                                          Bencze Pali.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.