Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A GÖDI FNB ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSÁRÓL

2009.05.25
Nyomtatott formában megjelent: ALAPJAINK c. zárt levelezési láncolatban terjesztett nemzetépítő kiadvány VII. évf. 2. sz. 2007. februári számában.
Idő: 2007. Január 27.
Hely: Alsógöd Pesti út 72 József Atilla Művelődési Ház.
Jelen voltak: meghívottak, kb. 80 fő.
Tárgy: Politikai helyzetértékelés.
 
A tanácskozáson, csak meghívottak vettek részt, és összesen 80-an voltunk jelen. A belépések regisztráltak, a tanácskozásról hivatalos jegyzőkönyv készült. Megjelenés esetén, csak két személy volt kitiltva. Dr. Halász József, a jelenlegi helyzetben irreális célok erőltetése, míg Balogh Béla, a Népszavában 2007. 01. 24-én megjelent cikk valóságtartalmának tisztázásáig.
A tanácskozás színhelyén 1956 és 2006 szelleme uralkodott, ahol a pártoktól független eszmei gondolkodású emberek azért jöttek össze, hogy a Gyurcsány kormány mielőbbi leváltása érdekében megszüntessék a fölösleges belső ellentéteket. A tanácskozás erkölcsi tisztaságát erősítették az eredeti 56-os, és a 2006-os Kossuth téri zászlók, amely egyikét Bendó Gyuri ugyanolyan lendülettel lengette, mint nem rég a Kossuth téren.
Rajkai Zsolt levezető elnök ismertette a napirendi pontokat, melyeket a jelenlevők, kézfelnyújtással elfogadtak. Mint már sokszor, a napirendek most is borultak, mivel a tervezett személyek technikai és egyéb okok miatt nem tudtak jelen lenni, de helyettük más jelenlevő társaink hozzászólásaikkal segítették tanácskozásunkat. Majd fölhívta a figyelmet arra a tényre, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal is megerősített, hogy a kikapcsolt mobiltelefonokat is tudja aktiválni lehallgatás céljából, és mindenféle törvényi felhatalmazás nélkül alkalmazza is ezt a technikát. Ez a tanácskozás, nem egy titkos összejövetel volt, hiszen ország-világ ismeri céljainkat, sőt inkább azt szeretnénk elérni, hogy a magyar nép is megismerje, hogy érte emeljük föl a hangunkat, és aktív segítségét kérjük, saját sorsa jobbítása érdekében, mert békésen rendszert váltani, csak az ő hathatós segítségével tudunk. Egyébként is ez a művelődési ház is még olyan szocialista építmény, ahol a hangos beszédet az utcán is lehet hallani. E kis írásnak is az a fő célja, hogy tájékoztassa a nemzetet, mert a médiák nem tájékoztatnak hitelesen céljainkról, és így ezt nekünk kell megtennünk a rendelkezésünkre álló bármilyen eszközzel hitelesen.
Végül is, a tanácskozáson, a következő személyek kaptak megszólalási lehetőséget az idő rövidsége miatt, és mondták el mondanivalójukat:
Prof. Dr. Tamás Károly a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnöke, Perjés Andrea, aki elmondott egy szép verset, Ekrem Kemál György, a FNB. ügyvivő politikai szóvivője, Sámsondi Kiss Károly FNB. (a folyamatosság és a Kossuth téri láng fenntartója), Zámbó Károly katolikus pap, Zahorán Sándor a gödi FNB tagja, Farkas Éva a gödi FNB alelnöke, Fáy Árpád közgazdász, Vadai Mihály Zsolt, és mint egy megnyitóra érkező vendég, megtisztelt bennünket Wittner Mária volt 56-os elitélt.
A tanácskozáson több újságíró is jelen volt, és természetesen a városok, falvak FNB. vezetői.
Tamás Károly, Isten hozott benneteket köszöntéssel üdvözölte a megjelenteket. Mondandóját azzal kezdte, hogy a háttérben lévő 56-os zászlók, jó hátteret adnak tanácskozásunkhoz és inspirálnak arra, hogy valóságos gondjainkat, problémáinkat, 56 szellemében próbáljuk megoldani. Fölsorolta azokat a szervezeteket, akikkel a FNB tárgyalt, és együttműködési megállapodást kötött. A Kossuth téren hangoztatott egység október 23 óta töredezett lett a rendőri brutalitás következtében, így most több szervezetben fejtik ki tevékenységüket ugyanazért a célért. Jelen időszakban, a különböző szervezetekben tevékenykedők végezzék munkájukat a fő cél érdekében, mert demokratikus, igazságos rendszerváltást akarunk Magyarországon, mert ez a fő cél. Ezek a szervezetek, nincsenek egymásnak alárendelve, hanem egyenlő felek, és egymással ekként is beszéljenek, egyeztessenek, tevékenykedjenek, hiszen nem is mindenki ismeri egymást. Kapcsolataik alapja, a Kossuth téri Becsület Kódex legyen. Ez a tisztességes együttműködés alapja. Még a helyi FNB-k munkájába sem akarnak beleavatkozni, hiszen minden szervezet, a saját felelősségére cselekszik, és szervezetekben tevékenykedő állampolgár, a saját tevékenységéért felelős. Mi is történt azóta, amióta a Kossuth térről kijöttünk? Az 50 éves évfordulót meggyalázva, közülünk több személyt megvertek, letartóztattak, börtönbe csuktak. Több FNB vezetőt is letartóztattak azon a napon, másokat igazoltattak. Így verték szét az 56-os ünnepre készülőket, ami valóságos terror volt, amire a világban is ritka példát lehet találni. Ezek az események kényszerítették a különböző csoportokat önálló cselekvésekre. Ezekkel a csoportokkal, a végcél érdekében együttműködünk, de nem akarunk senkinek diktálni. Aki nem járatja le a mozgalmunkat, azzal együtt kívánunk haladni a végcélunk felé. A Kossuth tér óta eltelt időszakban, Magyarország helyzete tovább mélyült, a társadalom leépül, szétzilálódik, a gazdaságot szétverik a közigazgatással együtt, mivel a szakembereket felváltották azok a fiatalok, akik a pártérdeket szolgálva a hozzá nem értésükkel teljes zűrzavart okoztak. Maholnap, az ország irányíthatatlanná válik. Szétverték az egészségügyet, a kiváló szakembereket elküldik, az egészségügyi létesítményeket jó pénzért eladják. Az idősebb embereket már leírták, sürgősségben már a mentők sem mennek értük. A gyógyszerészek is ellehetetlenülnek, a vidéki kis gyógyszertárak bezárásra kerülnek, benzinkutaknál árulják a gyógyszereket megfelelő szaktudás nélkül, az emberek, ellátatlanul maradnak. Klébesberg Kunó, még építtette az iskolákat, Gyurcsány Ferenc pedig bezáratja, a tanárokat elküldik, megszűnik a szakmai utánpótlás, lerombolják a valaha híres oktatási rendszerünket. A rombolással már azt elérték, hogy általános iskolát végzett emberek egy része, már összefüggően olvasni sem tud. Mire legyünk a jövőben büszkék, ha az elbutításunkra törekednek, hogy a jövőben csak cselédmunkára legyünk alkalmasak. Az ország adósságállománya a csillagokba szökött, pedig a dolgozók, ugyanúgy végzik a munkájukat, mint régebben, csak a termék ára, nem itt realizálódik, mert különböző manipulációkkal kiviszik az országból, és a haszon ott marad, mert nem azok kapják meg, akik azt megtermelik. Állatállományunk nagyon lecsökkent, a hibás döntések következményeként, értékesítési gondjaink vannak, ami egyenesen a csőd felé vezeti az országot. A globalizáció hatása, rombolóbb a sertéspestisnél, ráadásul, szemétteleppé teszik az országot, mert mindenféle ellenőrzés nélkül hozhatják az országba a lejárt szavatosságú élelmiszereket, a bálázott szemetet, nem törődve a lakosság egészségével. Felelős az nincs, mint eddig sem volt. A határőröknek, katonáknak, nem Irakban kellene más ország érdekeit segíteni, hanem arra kellene figyelnie, hogy védje az országunk érdekeit. Nem azért léptünk be az EU-ba, hogy Magyarország szemétlerakó telep legyen, hanem azért, hogy Magyarország hivatalosan is elnyerje azt a jussát, amiért sokat tett Európa érdekében az elmúl ezer esztendőben. A nyugat felejtette el, mind a mai napig, hogy érte hullajtottuk a vérünket, és hálátlan volt az I. és a II. világháború után, a trianoni békediktátumnál, és 1956-ben is. Beszélni kellene arról is, hogy a Kossuth téren, mi mit fogadtunk. Azt fogadtuk, hogy 1956 célkitűzéseit valósítjuk meg, hiszen azért mertük magunkat Forradalmi Nemzeti Bizottmánynak nevezni. Ezért használjuk ezt a nevet, mert ez a főcélunk. Ez a forradalom, egy morális értelemforradalom, amely nem akarja azt, hogy az országban majd tavasszal éhséglázadás bekövetkezzen, nem akarja azt, hogy népfölkelés legyen, és demokratikus, békés úton akarjuk megoldani az ország gondjait. De azt sem lehet, ahogyan velünk szemben föllép a hatalom.
 Üldöznek bennünket, nincs sajtónk, megfigyelés alá helyeznek bennünket.
Kétszáz embert elhurcolnak börtönbe, jogtalanul, és még mindig nem engedtek ki őket.
Követeljük, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat, saját barátainkat.
Adjon hangot a sajtó a mi céljainknak, mert sajtó nélkül nem jutunk egyről a kettőre.
Legyen független és szabad az ország, a globalizáció ne korlátozza szuverénitásunkat.
Gazdaságilag is legyünk szabadok, ezért követeljük a gazdasági szerződések reális alapokra helyezését, a magyar gazdasági érdekek megfogalmazását ezekben a szerződésekben.
Legyen demokrácia Magyarországon, mert ugyan a demokratikus szervezetek kiépültek (van parlamentünk, bíróságunk, ügyészségünk, rendőrségünk, stb.), de vajon, demokratikusan működnek ezek a szervezetek? Azt hisszük, hogy nem, hiszen ezt többször értékeltük a Kossuth téren is. Újra el kell mondanunk, hogy ezek a szervezetek, a hatalom befolyása alatt állnak, és azok motiválják a döntésüket.
A magyar gazdaság potenciális lehetőségeit, Magyarország javára használjuk ki. Pl. a mezőgazdaságban is. Magyarország képes, 30 millió embernek megtermelni az összes Magyarországon megtermelhető élelmiszerét. Most, importra szorulunk sertéshúsból, zöldség-gyümölcsből, stb. sok esetben. Valamikor, 8-9 millió sertés volt, most, 3 millió sertés van az országban. Valamikor, óvoda és iskolatejet tudtunk adni a gyerekeinknek, ma, külföldről hoznak be tejet, és tejtermékeket, ezekkel tönkreteszik a magyar gazdákat. A magyar földet, különösen a Dunántúlon, csalafinta módon, külföldiek, zsebszerződésekkel már fölvásárolták. Magyarországon nagyon olcsóvá tették a földet, így az integritásunk is veszélybe került, mert ez a földtulajdonlás, az ország alapja. Ha ez nincs magyar kézben, akkor az ország függetlensége végveszélybe kerül.
Most, ezek után, hogyan tovább, mit akarunk tenni?
Meg kell fogalmaznunk a stratégiánkat, amelyek közül:
A Gyurcsány kormány mondjon le.
  1. Ideiglenes kormány kinevezése. Ez, nem a parlamenti pártok által kinevezett szakértői koalíciós kormány, hanem olyan kell, hogy legyen, ahol a harmadik erő akaratának is érvényesülnie kelljen. Ez a harmadik erő, ma nincs a parlamentben. A Parlamentbe, a Kossuth téren keresztül vezet az út.
  2. A választási törvényt fölül kell vizsgálni, illetve új választási törvényt kell megfogalmazni. Ennek a lényege, hogy el kell törölni a kopogtató cédulát, el kell törölni az 5%-os küszöböt, a megválasztott képviselő, kerüljön be saját jogon a Parlamentbe azzal a kötelességgel, hogy ha nem látja el a Parlamentben a választóinak alapos képviseletét, amivel megbízták, akkor legyen visszahívható.
  3. Ha az ideiglenes kormány létrejött, akkor hozzá kell kezdeni az Alkotmány ősi alapokon működő kimunkálásához. Egy, az alkotmányjogászok, természetesen bevonva a politikai okokból külhonba kényszerült jogászok által készített tervezetet kell közreadni, amelyről a nép, népszavazással mondja el a véleményét. Ekkor áll helyre a népfelség elve, mert ez az Alkotmány, ez által válik törvényessé.
  4. Ez után jöjjön létre választás után a népszavazás útján a Parlament, amelyben a felsőház és az alsóház teszi a dolgát. Egyikben a parlamenti képviselők, míg a másikban a civil szervezetek küldöttei kapnak helyet. Ez az a stratégia, amiről nem szabad lemondanunk. Ez nélkül, hiába tüntetünk, ha a velünk egyet akaró szervezetekkel nem tudunk olyan erőt mutatni, ami ezt a változást kikényszeríteni nem tudja. Mert csak akkor várható változás.
Közeledik március 15-e, és az állampolgárok most kapják azokat a megemelt számlákat, amit tüntetéseink során már sokszor közöltünk a lakossággal. Most fogják érezni, hogy amiről eddig beszéltünk, nem csak üres szóbeszéd, hanem szomorú valóság. Ha nem érzik a váltás szükségességét, akkor elszegényedik az ország, kivándorolnak a fiatalok, és csak mi, idősek maradunk itthon, ezután megkezdődik az ország haldoklása. Ezért kell összefognunk, hogy a hatalmat rákényszerítsük a demokratikus változásra. Éppen ezért petíciót kívánunk eljuttatni a köztársasági elnökhöz, hogy hozza létre azt a tanácskozási fórumot, amit nevezhetünk NEMZETI KEREKASZTALNAK, amely kerek asztal mellett, a nemzet összes problémáját, és annak megoldási lehetőségeit tárgyaljuk végig, előzzük meg a nemzeti katasztrófát. Nem vállalunk egy esetleges polgárháborúért felelősséget. Ez a felelősség, a hatalomé, ha nem teszi meg, amit a petícióban kérünk. Ez pedig nem más, mint tárgyalni akarunk az ország dolgairól, a megoldás lehetőségeiről és a demokratikus megoldást kívánjuk előtérbe helyezni a tüntetéssorozat helyett. Mivel a kormány, tárgyalás helyett fegyvereket vásárol, fölvetődik a gondolat, hogy azt ellenünk, használni is akarja. Nem csak a telefonjainkat hallgatják le, hanem megfigyelnek bennünket, beépülnek a szervezeteinkbe, és belülről bomlasztják azt, igyekeznek a különböző csoportokat is egymással szembeállítani. Kiszivárogtatnak híreket, mint azt a Népszava is tette. Ezek ellen a módszerek ellen tiltakozunk.  Javaslatra, ezt a petíciót nevezzük „GÖDI PETÍCIÓNAK”, mert itt hangzott el ennek először a bejelentése. A sorokban, fölhangzott, hogy eddig is azért radikalizálódtunk, mert a hatalom, nem akar rólunk tudomást venni, pedig eddig békés eszközökkel demonstráltunk. Hangot is adtak, hogy valószínűleg, csak radikális módszer marad, ameddig a kormány, nem tekint bennünket partnernek. Óriási felelősség lesz minden olyan szervezet nyakába, aki a Kossuth térhez kötődött, vagy kötődik, vagy forradalmi megmozdulásokban részt vesz. Mindenkit „lekaszálnak”, ha itt népfelkelés lesz, sőt, már előtte. Mi, ezt nem akarjuk, mert mi1956 célkitűzéseit akarjuk megvalósítani, amely egyezik a mi célkitűzéseinkkel. Mi, egy demokratikus jogállamot akarunk építeni a gyerekeink és önmagunk számára. Ha ezt a lehetőséget nem kíséreljük meg demokratikus úton megvalósítani, akkor rajtunk marad, hogy mi akarjuk azt, amit ők, ránk akarnak kényszeríteni, hogy mi akarjuk kirobbantani az elégedetlenségi megmozdulásokat. Nem akarunk mi semmilyen fegyveres harcot, mi egyszerűen a fennálló bajokat tárgyalásos úton akarjuk rendezni! Ezért akarjuk a kerek asztal létrejöttét, mert amennyiben ez nem következik be, a felelősség az eseményekért, nem bennünket fog terhelni, hanem azokat, akik a párbeszédet elutasítják.
Perjés Andrea felüdülésként felolvasta Papvári Elemérné, Hitvallás c. versét.
Ekrem Kemál György, a következő gondolatokkal folytatta a tanácskozást:
Kedves magyar testvéreim, forradalmárok, „útonállók”, tisztelt média képviselői.
Erkölcsi és szellemi jogalappal bírnak mindazok, akik itt vannak közöttünk, az utakon az „útonállók”, a legkülönbözőbb országos demonstrációk szervezői. Mi is azért vagyunk itt, mert választottak bennünket, és nem uralkodni akarunk, hanem őket szolgálni. Megköszönöm Vass István „útonállónak” Farkas Évának, és Zahorán Sándornak, hogy biztosították számunkra ezt a művelődési házat, tanácskozásunk megtartására.
Bemutatta a háttér dekorációul szolgáló zászlók történetét. Az egyik, eredeti zászló, a Jutadombi soroksári szabadságharcosoké, amely Werner László szabadságharcos öröksége. A másik, a Széna téri szabadságharcosok eredeti lyukas zászlója, középen pedig a tradicionális magyar zászló. Az asztal elején pedig Sámsondi Kiss Károly zászlaja, amellyel a hátán, jelentette be a Kossuth téren forradalom kezdetét. De bemutatta azt a kis zászlórajzot is, amelyet gyermekek készítettek abból a célból, hogy tisztelegjenek vele az 56-os hősök emlékhelyén. E kis zászlón, a következő felírat olvasható: NEM AKARUNK SZOLGASÁGOT, LE A SZEGÉNYSÉGGEL! A 289-es, és a 301-es parcellában pihenő forradalmárok, értünk, az utódokért haltak meg, és merítsünk emlékükből erőt, a folytatáshoz. A magyar nemzet eltartói, mindig a gazdák voltak, építői pedig azok a munkások, akik építették országunkat, az értelmiség pedig az a szellemi tőke, amely ezen embereket irányította. A tömeg szerepét hangsúlyozza, és járható útnak azt tartja, hogy a demokratikus népfelség jogán szavazatot nyert 3 millió magyar állampolgár kell ehhez a harchoz, hogy ezt a hazaáruló bábkormányt eltakaríthassuk. Nemcsak a kormány az illegitim, hanem az ellenzéke is, mivel a mai napig nem állt mellénk. A jelenlegi válságot, nem a parlamentben levő pártok fogják megoldani, hanem azok, akik a Parlamenten kívül rekedtek, akik békés eszközökkel akarnak hatalomváltás. Ha ez nem oldható meg békés eszközökkel, akkor ő sem tagadhatja meg kivégzett édesapját, és a többi 56-os hőst, mert akkor oda kell állni az útonállók mellé a népfelség jogán, hogy szabad lehessen ez az ország, amíg nem késő. Talán tudott dolog, hogy 1957-ben, az ő édesapját is kivégeztette a Kádár kormány vérbírósága.
 Sámsondi Kiss György, aki a folytonosság, 2006. szeptember17 kezdetéről, a közös akaratról beszélt. Az öszödi beszéd volt a gyújtóláng, a forradalom elindításához. Szerénységre hívná föl a figyelmet, hiszen egyenlő emberek közös céljait kell együttesen megvalósítanunk. Nincs itt nagyfőnök, de mindenkinek a célok megvalósításáért kell küzdenie, a rendelkezésünkre álló eszközökkel.  Soha nem volt még ilyen, hogy a magyar nép, ilyen hosszú időn keresztül felháborodott volna a saját kormánya ellen. A Kossuth téren kimondtuk azt, hogy a Kossuth tér, a Kárpát medence szíve, beleértve a Nagy-Magyarország egész területét.
Azt is kimondtuk, hogy nem hagyjuk el addig, ameddig a Parlament le nem mond, és nem érjük el követelésünket. Bár kihajtottak bennünket, ezért ez az út, nagyon göröngyös, de nem azért vagyunk mindennap a Kossuth tér környékén, hogy feladjuk, hanem élünk állampolgári jogunkkal, még akkor is, ha sokszor igazoltatnak bennünket a rendőrök.
Tudni kell, hogy bejelentés nélkül is jogunk van tüntetni, mert ez emberi jogunk. Élünk is vele, még akkor is, ha a hatóság ezt folyamatosan kétségbe vonja. Az EU-parlament törvényei is deklarálják ezeket a jogainkat, amivel egyre többen élünk. Nem szabad feladnunk, hanem éljünk továbbra is a törvényben biztosított, bár a hatalom által korlátozott jogaink gyakorlásával.
Zámbó Károly katolikus pap, az első ember, aki Mindszenti József után, kiáll a forradalom mellet, még akkor is, ha többször kap burkolt fenyegetést a rendszerrel megalkuvó paptársai részéről. Imádkozik nemzetünkért, és nagyon fontosnak tartja a katolikus hitét forradalmárként is. Beszél a hitről, az emberi sorsokról, hiszen a rendszer, a hitet verte szét, ezért hullottak szét a családok, mert meggyengült az Istenbe vetett hitük, és nem tudtak kihez fordulni az egyéni problémáik megoldásában, hiszen elvesztették az utat, amely Istenükhöz vezet, és ez által az a szeretet is meglazult, amely a legkisebb egység, a család összetartásához szükséges. A súlyos megpróbáltatások során, az életben csak egy biztos pont van. Ő pedig a mi Istenünk, mert aki benne bízik, önmagát is erősíti. A magyar nép, ha elhagyja hitét, akkor nem válik pogánnyá, hanem aposztata lesz. Aposztatának tartja azokat az embereket, akik hitüket elhagyták, és biztat a valláshoz, a hithez való visszatéréshez. Pogánynak azokat az embereket nevezi, akik még nem jutottak el a hitig. Aposztázia, hitehagyást jelent.
Bocsáss meg nekem kedves atya, ha vallási kérdésben vitába merek veled szállni, de nem helytálló a keresztény vallás azon megállapítása, hogy azok az emberek, akiket a vallás pogánynak nevez, még nem jutottak el a hitig. Őseink, akiket valaha, szkítáknak is neveztek, Egyistent tisztelő emberek voltak, akik azért imádkoztak magas helyeken, mert közelebb akarták magukat tudni Istenükhöz. Ezek az emberek, Istenüket, a természetben levő szent helyeiken tisztelték, és ezt a helyet nevezték „pagonynak”. E fény vallást tisztelő embereket nevezték később a Júdeo-krisztián vallás papjai paganusoknak, és később, a szót, negatív értelemmel felruházva változtatták pogányra, amit egyenlősítettek az Istentelen emberekkel. Ezek az emberek, Istenüktől szabadságot kaptak, és ezt a szabadságukat nem hagyták elvenni, hiszen Isten, az embert saját képére teremtette, és felruházta a döntés felelősségének képességével, éppen ezért kell az embernek a saját döntéséért a felelősséget ma is vállalnia. Akkor, a vallás papjai akarták meghozni a pogánynak nevezettek helyett a döntést, ugyanúgy, mint ahogyan ezt a Gyurcsány kormány teszi, mert vallást, a hitet is, akkor is, most is a hatalom sajátította ki, és ő mondta meg, hogy mi a jó. Természetesen nem kívánok egyenlőséget tenni a kettő közé, mert a vallás, felelősséggel gyakorolta az uralmat az emberek felett, míg ez a kormány, és holdudvara, semmilyen felelősséget nem akar vállalni tetteiért. Mi, Kossuth tériek, ma is a döntéshozás kisajátítása ellen küzdünk, mert azt akarjuk, hogy a mi életünket érintő döntéseket senki ne hozhassa meg a mi megkérdezésünk, és jóváhagyásunk nélkül. Mi akarunk dönteni saját sorsunkról felelősen, mi közösen, a Magyarok Istene segítségét kérve. Hangsúlyozom, hogy tisztelem minden ember vallási meggyőződését mindaddig, amíg más is tiszteli az enyémet. Ezt nevezem toleranciának. Tisztelem hitedet, és emberként is tisztellek.
 
Zahorán Sándor, a gödi FNB tagja beszél a helyi szervezet megalapításának történetéről, hiszen hárman alapították meg szervezetüket (Vass István, Farkas Éva, és Ő maga, Zahorán Sándor.) Göd, már régóta egy ellenálló fészek. 1997-ig, itt állt egy bolsevik emlékmű, amit lebontottak. Októbr 25-én felavattak egy szobrot Iván Kovács László emlékére. Ö volt a Korvin-köz parancsnoka, akit ezért 26-27 évesen végeztek ki. Ő volt az, aki az ottani egységek feladatait kijelölte. Elnézést a tudatlanságomért, hiszen ezzel az adattal, új ismeretre tettem szert. Javasolta, hogy a köztársasági elnöknek küldendő petíció neve, a kihirdetés helyéről legyen elnevezve. A jelenlevők, ezt egyhangúlag el is fogadták.
Farkas Éva, a gödi FNB alelnöke közli, hogy mindjárt itt lesznek a Gyurcsány futam részvevői, és kéri, hogy fogadjuk őket nagy szeretettel. Létrehozták Gödön a Duna-kanyar nevű összefogást, amely a környékben levő települések szolidaritását teremti meg abból a célból, hogy különböző időben, különböző összefogási helyeken, nem külön-külön, hanem együtt fognak demonstrálni a jövőben, és szeretettel várják a csatlakozni szándékozókat. Örömmel tájékoztat, hogy mára már a közlekedők 2/3-a már nem ellenséges a demonstráció színhelyén, mivel kezdi megérteni, hogy tevékenységük nem öncélú, hanem mindenki érdekét segítő. Február 1-én, Csütörtökön lesz a Duna-kanyar összefogás demonstrációja 8-12-ig, majd utána hetente 3X, mindig egy helyen, a gödi felhajtótól Budapest irányában a Samsunggal egy magasságban van a gyülekező hely, ahova szeretettel várják a társakat. A demonstrálás legális, tehát bejelentett.
Fáy Árpád közgazdász, aki a Kossuth téren azt tapasztalta, hogy a tömeg, nem csak Gyurcsány Ferenc távozását követelte, hanem a saját sorsát kívánta a kezébe venni. Az a vagyon, amelyet az ország vezetői elprivatizáltak, de ezzel együtt megfosztották az embereket attól a munkalehetőségtől is, amit ígértek, így a tüntetőkben már megfogalmazódott az a gondolat is, hogy tárgyalni kell az ország sorsáról, kerek asztal tárgyalás formájában. Legyen olyan programunk, amelyet javasoljuk a parlamenttel megtárgyalni még akkor is, ha nem akarnak velünk leülni, de előbb, vagy utóbb úgyis oda fognak kényszerülni. Van programunk.
Vadai Mihály Zsolt, többek között, felvetette azt kérdést, hogy megfontolandó lenne azon gondolkozni, hogy párttá kellene alakulni abból a célból, hogy megnövekedjen a mozgásterünk, hiszen ezzel reálissá válhat a parlamentbe kerülésünk, harmadik pártként, az MSZP és a FIDESZ mellett, és parlamentális keretek között harcolhatnánk a valódi rendszerváltásért.
Meglátogatott bennünket Wittner Mária is, aki Vass István kiállításának a megnyitására érkezett Gödre. Felolvasta nekünk Nagy Gáspár egyik versét.
Mindent összegezve, hasznos volt ez a tanácskozás, de mindent el kell követni annak érdekében, hogy a radikálisabb cselekvést akaró csoportokkal is közös nevezőre kerüljünk, hiszen ők mozgatják a tömeget, akarnak mielőbbi igazi rendszerváltást. Sok, sok kompromisszummal közeledjünk egymás felé, hiszen egy a célunk. Győzni, csak együtt leszünk képesek.
Éljen a magyar szabadság, éljen a nép, és a szabad Magyarország.
Budapest, 2007. 01. 28-án                                               Bencze Pali.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.