Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A „PILISSZENTIVÁNI BÁNYÁSZBRIGÁD” OROSZLÁNYI PERBEN ELÍTÉLT VÁDLOTTJAI

2016.10.10
  1. rendű: Tóth János 1928. 05. 01 , Rákosszentmihály, an: Csitári Mária.  Foglalkozása: bányász. 1956. október 26-án a tömeg őt is kiszabadította az oroszlányi rabmunkatáborból.1956. október 31- óta tagja a bányászbrigádnak. A 14 fős oroszlányiak perének ő volt az I. rendű vádlottjaként 15 évet kapott. Nem tudni, hogy mikor szabadult.

Tóth János és társai TL V-146048, BFL 1383/60, 2846/75.

 

  1. Deák Gergely 1925, Regőce, an: Béres Mária. Foglalkozása: csillés. Pilisi szénbányák, jugoszláv állampolgár. 1953-ban kémkedésért 15 évre ítélték és 1956. augusztus 7-én az Elnöki Tanács büntetésének hátralevő részét elengedte. 1956. október. 28.-óta tagja a brigádnak és 31-n velük jön a Széna térre.  Az oroszlányi per II. rendű vádlottja és 8 évre ítélték. 1967. augusztus 21-én szabadult

 

  1. Szecsődi Kálmán 1930, 11. 20. Kispest, an: Huster Julianna.  4 elemi iskolát végzett, később elvált. Foglalkozása: bányász. Ekkor Budapest XVIII Pestlőrinc Lenkei út 07 alatti lakos. Sok olyan dolgot írnak róla, ami  nem is tartozna közelebbről másokra, de itt el a lényeg, hogy mindenkit el lehet áztatni, nehogy a közvélemény egy kis szimpátiát érezhessen irántuk. Felesége akkor vált el tőle, amikor Ő börtönbe vonult. Adatszolgáltatók: Göz József, Nuspel Borbála, Saiban Sándor, Kónya elvtárs.                                            1956. október 26-án a tömeg őt is kiszabadította az oroszlányi munkatáborból. Másnap őt is elfogták a katonák Budakeszin Ábri Benjámin Györggyel együtt és 31-én engedték el. 1956. október. 31. óta tagja a brigádnak. 1959. 09. 08-án a 4. kihallgatásán a következőket vallotta: a kék autóbusz cseréje azért vált szükségessé 1956. 11. 02-án, mert Czimmer Tibor azt mondta, hogy Sopronba fogunk menni és azért kell a két db. fapados, hogy kényelmesebb legyen az utazásunk. Lévai Imre r.szds. fővizsgáló hiába tárja elé Tóth János 1959. 06. 23-i és Virágh László 1959. 09. 03 vallomását, hogy Rusznyák László már az indulás előtt közölte velük, hogy Bécsbe mennek fegyverekért és lőszerekért, Szecsődi azt vallja, hogy nem tudott a bécsi célról. A Bécsi úton mentünk Komárom irányába és a vezetőket szállító szgk. Beleszaladt az árokba, amit egy éppen arra haladó ZETOR húzott ki. Mindez azért történt, mert Czimmer még a Déli pu. közelében közelébe levő akciónál egy közértből pálinkát szerzett és az autóban ezt fogyasztotta a szgk. vezetője is .Győrben a megrongálódott autót egy Skodára cserélték fel de a Szombathelyre vezető úton annak meg a rugója törött el, mert túl volt terhelve. A Győri Vörös Csillag szállodába 11. 03-án érkező, Szombathelyről DORA-ék (akit az oroszlányi rabmunkahelyről ismerek a Szombathely felé menő utunk során előttünk haladtak és mutattak az utat. Szombathelyre 19:00 körül érkeztünk és előbb a Tanácsházánál álltunk meg egy fél órát, majd tovább haladtunk a Határőrlaktanya felé. Itt, Rusznyákék a laktanya elfoglalása után leváltották az őrséget és helyettük mi adtuk tovább az őrséget. Amikor megérkezett DONNER őrnagy, utána a katonák is adtak őrséget. A telefonközpontba Bán Róbert gépírónője (Marusa Ilona) került. Vacsorát kértünk, majd lefeküdtönk és 1956. 11. 04- én reggel a szovjet katonák fogtak el bennünket. 1959. 08. 17-én, Gajdos András r fhdgy. készített róla egy környezettanulmányt. Wágner Istvánt is az oroszlányi rabmunkahelyről ismerem. 10. 31-én találkoztam vele ismét a Maros utcában. Bán Róbert gépkocsivezetője volt és egy 6 személyes ZIM gépkocsit vezetett. Az oroszlányiak perének III. rendű vádlottjaként 5 évre ítélte. 1964. augusztus 21-én szabadult. 

 

                                                                    

  1. Virágh János 1930. 07. 26. Kisgyón. an: Talabér Rozália. Foglalkozása: bányász. Keszthely. 1956. október 26-án szabadította ki a tömeg az oroszlányi rabmunkahelyről. Ekkor a még le nem töltött büntetésemből54 nap volt még hátra, így csak akkor engedelmeskedtem a távozásra való felszólításnak, amikor azt mondták, hogy mindenki szabad, mehet, ahova akar. Ekkor indultam el én is Tatabánya felé. A velem levő Szirmai István elment és hozott magával egy golyószórót. Így, a rendelkezésünkre álló tgk-val, mi is elindultunk Budapest felé. 1956. 10. 27-én csatlakozott a Szirmai István vezette csoporthoz, akivel eddig is együtt utaztak. 1956. október. 28. óta tagja a brigádnak és 31-én velük jött a Széna térre. 1959. 06. 30-án történt kihallgatása során, önmagáról többek között a következőket mondja el. Munkás családból származom és már az apám is bányász volt Tatabányán. Apámat 1944-ben hurcolták el a nyilasok. A háború során, egy belövéstől az anyám is meghalt. 1949-ben én is jelentkeztem tiszti iskolára, de mivel a tanulás nem volt az erős oldalam, 1951-ben leszereltem, majd Keszthelyen megnősültem. Az életem e szakaszában többször kerültem összeütközésbe a törvénnyel és többször meg is büntettek. Az „oroszlányiak” IV. rendű vádlottjaként 7 év 6 hónapra ítélték. 

 

  1. Wágner István 1929. 03. 23, Budapest, an: Unger Etel.  Foglalkozása: műszerész, gépkocsivezető. 1956. október 26-án szabadította ki a tömeg oroszlánból1956. október. 30. óta tagja a brigádnak és 31-én velük jön a Széna térre. Bán Róbert gépkocsivezetője és kísérője. Az út során ő vezeti a ZIM gépkocsit, amikor ittasan az árokba hajtott. Az oroszlányiak perének V. rendű vádlottjaként 3 év 6 hónap börtönre ítélték. 1962. április 6-án szabadult.

 

  1. Farkas Tibor 1929. 10. 12, Pécs, an: Farkas Júlia.    Foglalkozása: bányász.                                                             1956. október. 26-án a tömeg kiszabadította Oroszlányban és azóta tagja a brigádnak.                                                                         

Az oroszlányiak perének VI. rendű vádlottjaként 6 évre ítélték. 1965. augusztus 21-én szabadult.

 

  1. Kocsis Gyula 1932. 02. 18, Lendvahidvég, an: Sabján Katalin. Foglalkozása: motorszerelő, bányász. 1956. október. 26-án szabadította ki a tömeg Oroszlányban. 31-től tagja a brigádnak. Az oroszlányi per VII. Rendű vádlottjaként 5 év. 1963. május 21-én szabadult

 

  1. Németh György 1930., Budapest, an: Tóth Piroska.  Foglalkozása: anyagbeszerző. Büntetését töltötte az oroszlányi bányában töltötte, ahonnan a tömeg 1956. október 26-án kiszabadította. Pilisszentivánon csatlakozott a bányászokhoz 1956. október. 30.-án és 31-én velük ment a Széna térre. Ő is Bán Róbert fegyveres kíséretéhez tartozott. Az „oroszlányiak” perének VIII. rendű vádlottjaként 3év 6 hónap börtönre ítélték. 1963. február. 22-én szabadult.

 

 

  1. Oláh József 1907, Berettyóújfalu, an: Aranyi Zsófia.  Foglalkozása: bányász.                                             1956. október. 26-án a tömeg szabadította ki az oroszlányi rabtáborból. Október 28- óta tagja a brigádnak. Az oroszlányi per IX. rendű vádlottjaként 6 év 6 hónappal büntették. 1965. május 21-én szabadult.

                                                                         

  1.  Serfőző Imre 1923. 07. 04, Pusztamonostor, an: Martiko Anna. Foglalkozása: segédmunkás. 1956. október. 26én őt is kiszabadította tömeg az oroszlányi rab munkatáborból. 10. 31-óta tagja a brigádnak. Az oroszlányi per X. rendű vádlottjaként 6 év börtönre ítélték. 1965. július 21-én szabadult. 

 

                                                                     

  1.   Hajzer István 1919. 10. 10, Abod, an: Plavostyák Mária. Foglalkozása: vájár.                                                  1956. október. 26-án a tömeg kiszabadította az oroszlányi rabmunkahelyről és azóta tagja a brigádnak. Az oroszlányiak XI. rendű vádlottjaként került bíróság elé, ahol 7 évet kapott. 1967. november 13-án szabadult.

                                                                       

  1.  Virágh László 1923, Kecskemét, an: Vida Ilona.  Foglalkozása: géplakatos.                                                    1956. október 26-án a tömeg őt is kiszabadítja az oroszlányi fogságból. 1956. október. 31. óta tagja a brigádnak. Az „Oroszlányiak perének XII. rendű vádlottjaként 5 év 6 hónapra büntették. 1965. február 21.-én szabadult.

                                                                      

  1. Eperjessi András 1927. 08. 18, Miskolc, an: Majoros Zsuzsanna. Foglalkozása: tetőfedő, szigetelő. 1956. október 26-án az oroszlányi fogságból a tömeg szabadította ki. 1956. október 31-én csatlakozott a brigádhoz. Az oroszlányiak perének XIII. rendű vádlottjaként 8 évre ítélték. 1967. október 11-én szabadult.

 

  1. Bizderi László 1930, Újdombovár, an: Makács Veronika. Foglalkozása: fűtő.                                   

           Oroszlányban töltötte büntetését és tömeg 1956. október 26-án kiszabadította. 1956.  

           október. 27-óta tagja a brigádnak. Az oroszlányiak perének a XIV. rendű vádlottjaként,                    

7 évre ítélték. 1966. november 9-én szabadult.

 

Padányi Lajos, 1915 11.18. Budakeszi. An: Kreisz Rozina.

KÖZÉRT boltvezető 1959. 10. 08-án a következő tanúvallomást tette:

1956. 10. 27-én a reggeli órákban egy teherautónyi fegyveres ellenforradalmár érkezett Budakeszi községbe. Őket a Tanácsházánál lefegyvereztük, majd elengedtük Délután autóbuszokkal és gépkocsikkal oroszlányi, civilbe öltözött fegyveres rabok jöttek vagy 200-250-en. A Tanácsházán követelték, hogy szállást és élemet biztosítsunk nekik.  Szállás és élelmezés a katonai táborban történt. Az esti órákban az ÁVH-s katonák körbefogták őket, majd elszállították. Az elítéltektől elvett fegyvereket 1956. 11. 05-én a beérkező szovjet katonáknak adtuk át.

Martin Antal 1917. 04. 17 Budakeszi, an: Hoffer Éva TSZ tag, 1959. 10. 08-án a következő rendőrségi tanúvallomást tette: 1956. 10. 27-én a reggeli órákba autóbusszal több fegyveres forradalmár érkezett a Budakeszi Tanácsháza elé.

Az ott megalakult Nemzetőrség felszólította őket a fegyverek átadására, amit ellenállás nélkül át is adtak. Ezek a rabok Oroszlányból és Tatabányáról szabadultak. Azután a volt rabok többsége hazament, de délután még a településre érkezett vagy 300 fő fegyveres forradalmár.  Ezek többsége Budapest felé indult, de mielőtt elérték volna fővárost, föl lettek tartóztatva, ezért visszafordultak. Ismét a Tanácsházára jöttek élelemért és szállásért, a budakeszi katonai táborba irányítottuk őket. Eleinte nem akarták ezt elfogadni, de miután élelmet ígértünk nekik, feltételünket elfogadták. A katonai táborban viszont a határőrök az esti órában körbevették őket majd elfogták.

Bencze Pali.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.