Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008. 09.30 - A KÖZÉRDEKŰ ÜZEM MEGZAVARÁSÁNAK A TÁRGYALÁSA FOLYTATÓDIK

2009.10.15
Ügyszám: 80.014/07
Terhelt: Edelényi Tamás és társai.
Vád: Közérdekű üzem megzavarása.
Bíró: dr. Szabó Noémi 7. B tanács.
 
2008. 09. 30-án, a Fővárosi Bíróságon, folytatódott annak a 39 embernek a pere, akiket megvádoltak a 2006. 09. 18-án este, a Magyar Televízió székháznál történt eseményekben való részvétel miatt. Előzményként annyit el kell mondanom, hogy a Gyurcsány Ferenc öszödi beszédének kiszivárogtatása elleni tiltakozásul, 2006. 09. 17-én, pár százan tiltakoztak a Parlament előtti Kossuth téren. A rendőrök, a kordont is úgy tudták kiépíteni, hogy a jelenlevőket, a Parlament falaitól hátrább szorítottak, de a jelenlevők, már nem akartak hátrább menni, a rendőrök pedig ekkor, még nem alkalmazták az erőszakot. A nap hátralévő részében, ez a párszáz fős tömeg, több ezerre duzzadt, de a TV1 elnevezésű közszolgálati televízió illetékesei, nem korrigálták tiltakozók létszámát. Az még eddig nem derült ki, hogy a korrigálás elmaradása szándékosan, vagy gondatlanságból maradt el, de minden bizonnyal ez is összefügg a későbbi támadással. A lényeg viszont az, hogy 09. 18-án, a Kossuth téren megfogalmaztak egy Petíciót, (ezt az előző tárgyalásról készített tudósításomban már közreadtam) amit az ott megjelent több ezres tömeg közfelkiáltással fogadott el, és pár ember este, azzal a szándékkal ment a közelben levő TV székházhoz, hogy ott, élő adásban mondja be az illetékes a nézők tájékoztatására, az összegyűlt emberek követeléseit. Mivel ezt senki nem akarta tőlük átvenni, egyik aláíró, Torockai László a nyomatékosítás okán, több ezer tüntetővel tért vissza. A TV illetékesei, a tömeg követelése ellenére sem álltak szóba a Petíció beolvasását követelőkkel. Még nem tisztázott hírek szerint, ekkor a tömegből, valakik provokálták a TV védelmére odarendelt rendőröket, ami több embert is magával ragadott. Röviden, ennek lett a következménye a TV elleni ostrom, és Közérdekű üzem megzavarása címén fogtak perbe 39 személyt abból a 300-500 főből, akiket támadóknak mondanak. Több TV állomás, köztük külföldiek is, a helyszínről élő adásban közvetítették az eseményeket, de pontosan nem lehet tudni, hogy a HIR TV híranyagán kívül, mely anyagokat használtak föl bizonyítékként a vád megfogalmazására. Azt sem lehet tudni, hogy miért pont ezeket az embereket vádolják. Talán egyeseket nem akarnak, másokat pedig nem tudnak megvádolni, kellő bizonyíték hiányában.
 
A mai napon már nagyobb volt az érdeklődés a média részéről, hiszen a személyiségi jogok tiszteletbe tartásával felvételeket is készítettek, amitől az egyik TV, pár másodperces adásban be is számolt. Ma, tanúként hallgatták meg azokat a Tv-s dolgozókat, akik akkor a helyszínen dolgoztak, vagy az eseménnyel kapcsolatban voltak. Így meghallgatták az adásvezetőt, a távközlési és technikai vezetőt, a biztonsági szolgálat vezetőjét és a MTV Zrt. elnökét. A barátok, hozzátartozók részéről is nagyobb volt az érdeklődés, mint a legutolsó tárgyaláson. Ma már a Petíció aláírói közül, hárman jelen voltak. Kettőnek a tanúkénti meghallgatása, talán a következő tárgyaláson megtörténik. A névsorolvasás után, a bírónő ismertette az elmúlt tárgyaláson elhangzottakat, és eközben jött be Morvai Krisztina, aki egykor jogvédőként vált ismertté a Kossuth tériek körében. A bírónő felszólítja a később bejövőket, hogy mondják már meg a neveiket, és kicsodák. Derültség volt a jelenlevők részéről. A hölgy, Morvai Krisztina bemutatkozott, és elmondta jövetele célját. A bírónő úgy vélte, hogy fiatalkorú is bejött, és ennek hangot is adott, mondván, 14 éven aluli személy, nem maradhat benn a teremben. Mivel kiderült a tévedés, a teremben ez nagy derültséget keltett, és eközben egy hölgy Mónusné, aki a vádlottakkal való szimpátia céljából van jelen, elő is vette a magával hozott Árpád sávos zászlaját, de a bírónő felszólította a jelenlevőket a közbeszólás befejezésére, a zászló elrakására, mondván, ennek nem itt van a helye.
Majd következett az első vádlott, a 34. rendű vádlott Sefcsik Tibor meghallgatása, akit fegyőr kísért a terembe, hiszen más ügyből kifolyólag van előzetesben.
Majd az ügyész felolvasta a vádat, amely szerint: 2006. 09. 18-án több ezren vettek részt azon a be nem jelentett Kossuth téri tüntetésen, amelyről a jelenlevők által jóváhagyott petíciót, Takács András és Torockai László vitte át a Tv székházhoz, azzal a szándékkal, hogy a nép követeléseként, bemondassa tájékoztatásként a TV1, hallgatóságának, hogy az egész ország tudomást szerezzen a követelésről, mert a tájékoztatások szűkszavúak voltak, és az ország lakossága, nincs értesülve a budapesti eseményekről hitelesen. Beszéltek is az ott levő biztonsági őrrel, aki a váltásparancsnok volt, de nem fogadta őket az illetékes. Ez után, pénzfeldobással döntötték el, hogy a nyomatékosításért, ki megy vissza a Kossuth térre. Torockai László visszament, Takács András pedig az előtérben várakozott. A bírónő ismertette a nyomozati anyagot. A tömeg jött, és 22:00-kor Takács Andrást pedig „kidobták” a biztonságiak. Eközben, a Baranya megyei rendőrök 71 fős egysége érkezett a székházhoz. A tömegből kivált egy kb. 300 fős csapat, és dobálni kezdte a rendőröket. Vízágyút is bevetettek ellenük, de a tömeget nem tudták feloszlatni, így a rendőrök, visszavonultak a székházba. A tüntetők, 22:50-23:30 között több autót fölgyújtottak 25 autót és 2 motorkerékpárt pedig megrongáltak. Éjfél után, ismeretlenek betörték a bejárati ajtót, és kazettákat dobáltak. Az 5-ös számú helyiségben, az összehordott anyagokat meggyújtották, de azt a tűzoltók eloltották. 01:00-kor, a rendőrök a székházat elhagyták, és a tüntetők, ekkor mentek be az épületbe. 01:20-kor szakította meg adását a MTV1. Majd fölsorolta, hogy milyen műsorok maradtak el a behatolás miatt, amire a jelenlevők, KABARÉ, KABARÉ, szavakat használtak fölháborodásuk kifejezéseként. Majd ismertette, hogy milyen károk keletkeztek, aminek az értékét, 29 millió forintban határozta meg. Sefcsik Tibor vádlottról elmondta, hogy legalább egy alkalommal, követ dobott a rendőrök felé. A vád: közérdekű üzem megzavarása társ tettesként. A vádlott, nem tagadta, hogy valóban a helyszínen volt. A feltett kérdésekre válaszolt is.
Utána Bálintné Hiller Annát hallgatta meg a bírónő, aki a jelzett napon adásvezető volt. A bírónő tanúként hallgatta meg, és megkérdezte tőle, hogy mit látott és hallott? Ennek segítése érdekében, ismertette korábbi nyomozati vallomását, mivel nem emlékezett már pontosan az akkori eseményekre.
Hallotta a kiabálásokat, látta az égő autókat az ablakból, de a vádlottakból nem ismert fel senkit, de az adás beszüntetése után, a főkapun nem tudott hazamenni. Kinyitottak egy másik kaput és azon távoztak. Nem bántotta őket senki. Itt bár tettek föl kérdéseket a védőügyvédek, de a vádlottak is, hiszen nem mindegy, hogy amivel vádolják őket, bizonyított lesz-e?
Kérdéseket tettek neki föl, hogy személy szerint, volt-e veszélyeztetve az ostromlóktól? NEM.
Amikor az adást leállították, lehetett volna-e még biztonságosan dolgozni? IGEN.
Lehetett volna-e korrigálni azt a hírt, hogy nem 300 fő tüntető van jelen, hanem jóval több? IGEN, de ebben a Híradó főszerkesztőjéé a döntés joga.
Tettek fel még több kérdést neki, de a válaszok, nem súlyosbították a vádlottak helyzetét.
Utána bírónő, Korompai András távközlési és technikai vezetőt hallgatta meg, aki nem volt a helyszínen az adott időben.
Ő, a helyszínen dolgozókkal, csak telefonon tartotta a kapcsolatot. A bírónő, az ő korábbi nyomozati vallomását is fölolvasta segítségképpen.
Az egyik védőügyvéd fölteszi a kérdést, hogy a behatolók, veszélyeztették- e az adást azzal, hogy az épület belsejében levő kábeleket esetleg megrongálták? NEM, mert nem rongálták meg, így az adás biztonságosan mehetett a műsorszó Antenna Hungária felé. Bár kiépítettek egy tartalék vezetéket, de nem volt szükség rá.
A tűz miatt, csak a műsorkészítés lett leállítva, nem pedig az adás. Egy probléma volt csupán, hogy a műholdas technikus azért nem tudott a helyszíni közvetítésbe bejelentkezni, mert nem tudta az autóval azt a pozíciót fölvenni, ami az ideális adást biztosíthatta volna.
A másik védőügyvéd fölteszi a kérdést: az ön beosztottjai, tartottak-e atrocitásoktól, amiért az adás megszakadt? Mivel nem volt a helyszínen, nem tudott rá válaszolni, de az ő dolgozói szüntették be a munkát legkésőbb.
Sok kérdést tettek még föl neki, de ő sem mondott olyat, amitől a vádlottak helyzete súlyosabb lehetne.
Következő tanú, Héber Tamás, aki a biztonsági szolgálat vezetője volt.
A bírónő, fölolvasta a tanú előzőleg tett nyomozati vallomását.
Ő azzal kezdte vallomását, hogy amikor a székházba jött, akkor már állt az ostrom. A műsorszórás megszüntetésére ő tett javaslatot az elnöknek és javasolta az épület elhagyását is, miután a rendőrök elhagyták az épületet. Előzőleg, a váltásparancsnoknak azt mondta, hogy akadályozzák meg a tüntetők bejutását. A tüntető mag, 23:30-ig, csak kiabált a rendőrökkel és köpködtek feléjük, majd dulakodtak velük. Amikor a rendőrök föladták a főkapu védelmét, a tömeg ezután jutott be az épületbe. Ő, ezután tett javaslatot Rudi Zoltán Tv elnök felé, hogy állítsa le az adást. Akkori vallomását, fenntartja.
Majd következtek a kérdések a tanú felé:
-Az Inkálosok is ott voltak, Lasz György vezetésével. Azt mondja, hogy csak páran voltak.
-Az ügyész, fölteszi a kérdést, hogy itt, ki felel a biztonságért? A tanú azt mondja, hogy ő is, de intézkedett a műszaki berendezések védelmére is.
-Az egyik védő, föltette a kérdést, hogy mit tud a Büfé kifosztásáról? Válaszában elmondta, hogy a Büfé, 17:00-kor bezárt. A behatolás után, a tüntetők elkezdtek fogyasztani, és adtak másoknak is belőle.
-Az egyik védő kérdezi, hogy mikor lehet távozni a 2-tes, 3-as és 4-es kapukon? – Ha kinyitják, bármikor.
-A kérdések záporoztak a vádlottak részéről is, többek között: mit írt a jelentésében, hiszen az én sorsom attól függ, hogy ön mit irt azzal kapcsolatban, amivel engem vádolnak.
-Kérdés hangzott el, hogy az Inkál-t ki bízta meg a védelemmel, stb.: 2006-ban nyerte meg a munkát. Az egyik vádlott részéről elhangzott, hogy az Inkalosok is romboltak. A tanú, válaszában elmondta, hogy inkalosok, nem romboltak, azt ő nem tudja elképzelni.
-Az egyik vádlott részéről fölmerült a kérdés, hogy kik törték össze az ital automatát, mert azt a védők, torlasznak használták más díszlettel együtt, a tüntetőkkel szemben. A tanú kapkodta a fejét, és több kérdésre nem is tudott válaszolni.
-A másik vádlott azt állítja, hogy látta Lasz Györgyöt és Inkálos embereit először szolgálati, később pedig civil ruhában a székházban.
-Az egyik védő kérdezi, hogy éjfélkor, hány rendőr tartózkodott az épületben? A tanú nem tudta, de a tüntetők, 01:00-01:30 körül jöttek be az épületbe, de nem látta, hogy valakit bántottak volna. A rendőrök parancsnoka, levett sisakkal jelentette be, hogy feladták a főkapu védelmét. Nem nevezte néven a feladást bejelentő parancsnokot. A biztonsági szolgálat vezetője azt mondta, hogy nem volt Petíció átadási kísérlet, mert azt Kert Atilla azt csak 01- 01:30 között vette át, de hogy kitől, azt nem nevezte meg.
Szünet után következett Rudi Zoltán TV elnök meghallgatása, akinek egész meghallgatása alatt, arrogánsak voltak a válaszai.
Tanúvallomását azzal kezdte, hogy nem járul hozzá sem kép, sem hangfelvétel készítéséhez. A bírónő azonban közölte, hogy ennek ellenére a bírósági kamera rögzíti a képet és a hangot. A bírónő, felolvasta a rendőrségen tett vallomását, majd a tanú a következőkkel kezdte: Este 22:00 kor szóltak neki a kollégái, hogy baj van és jöjjön be. 22-02 óra között tartózkodott az épületben. Amikor bejött, arról tájékoztatta a váltásparancsnok, hogy valami Petíciót akartak átadni valakik. Utána már erről nem volt szó róla, csak éjfél után, amikor egy papír fecnit adtak át Petícióként. Majd arról beszélt, hogy mi késztette az adás leállítására, a kollégáival történt konzultáció után.
-Az egyik védő kérdezi, hogy hallott-e a Petícióról? – Csak másnap tájékoztattak róla. Személyesen nem kaptam tájékoztatást a Petíció beolvasásának az igényéről, erről csak utólag értesültem.
-Lett volna akadálya a Petíció beolvasásának? – A médiatörvény erre nem ad lehetőséget, de ezt erőszak hatására sem lehet teljesíteni. Nem tudta idézni a médiatörvényt, sem Rudi Zoltán, sem a kérdést föltevő védőügyvéd, mert senkinek nem volt ez most a birtokában.
-A Petíció beolvasását, a tüntetők, békésen kérték-e? – Nincs tudomásom róla, én is csak a jegyzőkönyvből olvastam. Csak a TV fölvételről láttam, hogy néhány tüntető egy papír fecnit adott át Kert Atilla hírigazgatónak. Ez a szó, hogy Petíció, el sem hangzott!
-Közérdekű közlemény beolvasásának volt-e akadálya a közszolgálati televízióban? – a médiatörvény erre nem ad lehetőséget. De a kérdést nem érti, mert a Magyarországon a tüntetések nem rendkívüliek, hiszen az minden nap van. A vádlottak, a válasz hallatán nevetésre fakadtak.
-Az ön döntése volt a műsor beszüntetése? – Igen, mert az emberek biztonságát nem lehetett szavatolni.
-Mi a különbség a közszolgálat és a közüzem között? – A közszolgálatról tudok beszélni, a közüzemről kevésbé.
-Védőügyvédnő kérdezi tőle: Ha még az adásidő alatt kiderül, hogy egy közlemény téves, akkor kinek a feladata a hír korrigálása? – Nem tudom miről beszél az ügyvédnő. A bírónő fölszólítja a védőt a kérdés pontosabb megfogalmazására.
Hogy világosabb legyen a kérdésfeltevés, az ügyvédnő konkrétabban fogalmaz: 300 tüntetőről beszélt a TV, de több ezren voltak a Parlament előtt. Kell-e ehhez a tömeg, hogy hírt korrigálják, vagy ennek a tömeg nélkül is meg kell történnie? – Ha hitelt érdemlően tudomására jut a szerkesztőnek, akkor korrigálnia kell.
-Ismét kérdés, hogy ez miért nem történt meg, mert ezzel a támadást le lehetett volna szerelni. – Ha a szerkesztőnek ez hitelt érdemlően a tudomására jut, akkor a téves hírt, korrigálnia kell.
Az ügyész közbeszól: ez nem volt a vád tárgya.
A TV elnök továbbra is azt ismétli, hogy nem érti a kérdést.
Másik ügyvédnő is kérdez, de a bírónő pontosítást kér. – A médiatörvény szabályozza, de fejből nem tudom idézni.
Ügyvéd kérdezi, hogy a TV-n belül, történt-e szakmai értékelés, hogy valamit másként tehettek volna? – 18-án vizsgálatot rendeltem el. (szerintem ez 19-én lehetett. BP.) Levontuk a következtetést, de nem történt olyan hiba, amiért a MTV-t sértettként megtámadhatták volna. Nem történt olyan szerkesztői hiba, amely indokolta volna a felelősségre vonást. A kollégákat megdicsértem a helytállásukért. A vádlottak e kijelentés hatására, ismét nevetésbe törtek ki.
Ügyvéd ismét kérdez: tájékoztatták-e a Petícióról? Amikor egy kis létszámú küldöttség keresett olyan személyt, aki jogosult az átvételre? – Két- három ember megérkezett valamikor a székházba, és a hírigazgatóval akarnak beszélni. Amikor bementem, mondták, hogy a tüntetők keresték a hírigazgatót, de utána elmentek. Nem volt ott a hírigazgató amikor keresték.
-Az egyik vádlott kérdezi tőle: Ha nincs felelős személy, akkor ki intézkedik? - Békés időszakban készülünk a munkarenddel. Most, Rangos Katalin volt a vezető ügyeletes.
Másik vádlott kérdezi, majd mondja: A nemzetellenes Gyurcsány kijelentés után viszik a Petíciót, amit a HÍR TV is mutatott. Takács Andrást kidobták, de a Petíciót nem vették át!
Ismét másik vádlott kérdezi: Időpont szerint, mikor lett megzavarva a közüzem? – 01 és 06 óra között.
Megint más kérdezi: Tett-e kísérletet a tárgyilagos rendezésre? – Felhívtuk a nézők figyelmét, hogy befolyásolják a tüntetőket, hogy hagyják abba a követelésüket, és vonuljanak el békésen.
Edelényi Tamás 1. rendű vádlott kérdezi: Van-e szabály a Petíció átvételére? – Van.
-Akkor ezt önöknek végre kellett volna hajtaniuk!
Utolsóként, meghallgatta a bírónő azt a fiatal vádlottat, Hemma-Nagy Sándor 23. rendű vádlottat, aki már 2x4 hónap óta van vizsgálatiban, mert nem jelent meg a tárgyaláson, bár később jelentkezett.
Őt, három pécsi rendőrrel szembesítik. Csobot Atillával, Barik Bertalannal, a harmadik nevet nem értettem. A rendőrök felismerik a támadót, amit a vádlott sem tagad. Ő volt az, aki a fehér bottal a pajzsokat összetörte. Mindhárman elismerték, hogy a vádlott a pajzsokat támadta és nem a személyeket. Az egyik rendőr ugyan megsérült, de nem ettől a támadótól. Abban a században, 56 rendőr volt. A rendőrök elmondása szerint, a támadók, 300-500 fő között voltak.
-A vádlott ügyvédje elmondja, hogy a vádlott először békés volt, és csak az után vadult be, miután a rendőrök könnygázzal lefújták. Ezt igazolta a három rendőr is.
-Az ügyvéd, kéri a bírónőt, hogy védencét helyezze szabadlábra, amit ő elfogadott és kiállította az iratokat a szabadlábra helyezésről.
A per folytatása 2008. 12. 10-én és 11-én 8:30-kor folytatódik.
 
Bencze Pali.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.