Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008. 07. 10. - KÖZÉRDEKŰ ÜZEM MEGZAVARÁSA

2009.10.15

 

 

A kezdetek kezdete - a kiváltó ok

 

Egyik ismerősöm kérésére, 2008. 07. 10-én 09:re a Markó utca 25 II/201-es tárgyalójába mentem azzal a céllal, hogy ismerkedjek történelmünk egy eseményének részleteivel. Egyik ismerősömmel, Tatár Józseffel mentem, mert kíváncsiak voltunk, hogy hogyan zajlik a tárgyalás, és szerettük volna ily módon is szolidaritásunkat kifejezni a megvádoltak felé. Nem tudom, hogy kettőnkön kívül, volt-e több érdeklődő. A bírónő, Dr. Szabó Noémi, 39 nevet olvasott föl, de mivel nem jó volt a kihangosítás, lehet, hogy több nevet nem jól írtam le, de a leírt nevek, a következők voltak: itt, most személyiségi okok miatt, nem kívánom fölsorolni a neveket, de ha a jövőben erre engedélyt kapok az érintettektől, akkor az érintett vádlottat, nevén fogom nevezni.

Egyet s mást már tudtam erről az eseményről, de most, azok beszéltek, vagy hallgattak, akikről bebizonyították, hogy részesei voltak a TV ostromaként elhíresült eseménynek és ezt a helyszíni közvetítést végző több TV felvétele alapján el is ismerték. Ezt, újkori eredetű szóval, most úgy hívják: Közérdekű üzem megzavarása. Ma, már nem tudom hányadik tárgyalás volt, és még mennyi lesz, mert nem voltam ott egyiken sem, de a vádlottak még mindig ugyanazok, szám szerint 39-en, legföljebb a minősítésük sorszáma változott. Nem tudtam, hogy bemehetek-e a tárgyalóba, de a média részéről, már nincs érdeklődés, hiszen nem hír, amikor a vallomások, vagy nyomozati iratokat alapul véve döntenek a cselekmények elbírálásáról, az viszont hír lesz, amikor majd az ítéleteket kihirdetik, hiszen erre, én biztosan nem fogok bejutni. Most, simán beengedtek, bár nem voltam regisztrálva, és még biztonsági őrök sem voltak a teremben, hiszen a vádlottak, jobb híján, hallgatták a többiek vallomását, csöndesen hozzáfűzve a saját véleményüket, vagy ennek hiánya esetén azt, amit a bírónő felolvasott a nyomozati anyagból. Ezek az emberek, 2006. 09. 18-án este 20 óra után, egy történelmi esemény részesei szerettek volna lenni, de a többség, azt hiszen, hogy nem is gondolt erre, csupán a tömeggel mentek, amikor azt remélték, hogy ugyanúgy kikényszerítő lehet a petíció beolvasása, mint egykor a 12 pont kinyomtattatása. Azt hitték, hogy a népakarat most is érvényesülhet, de a közszolgálati televízió, nem akarta a közt szolgálni, illetve ennek a vezetője, ezért nyomatékosítani akarták szándékukat. A petíció beolvasása ugyan nem sikerült, de a hírre éhes kamerák, minden eseményt megörökítettek, bár a petíció beolvasását valakik elfelejtették a megjelent kamerák előtt beolvasni.
Aki még nem tudja, vagy már elfelejtette, leírom az eredeti szöveget, aminek érvényre juttatási szándékának elmaradásáért most itt vannak. Egyébként érdekes módon, ugyan bementek egyesek a székházba, de ugyanúgy ki is jöttek és úgy tudom, hogy odabent, nem is bántottak senkit, mert fölháborodásukban csak addig támadtak, amíg ellenállás volt. Látszik, hogy ezek az emberek, nem álltak senkin bosszút.
 
Petíció
      Mi, Kossuth-téri tüntetők, mint a Magyar Köztársaság polgárai sajátakaratunkból vagyunk itt, semmilyen párt vagy szervezet nem kért erre minket.
Ittlétünknek egyetlen oka van, hogy az ország-világ előtt bebizonyosodott, hogy a legutóbbi országgyűlési választások győztes pártjai, és annak miniszterelnök-jelöltje tudatosan, előre megfontolt szándékkal, aljas hatalmi érdekből eltitkolt közérdekű adatokat, ezzel megtévesztette a választópolgárokat. Egyszóval, csalással került hatalomra.
Egy magára adó, a demokrácia értékeit féltő és védő állampolgárnak kötelessége fellépni a csalás formájában megvalósított politikai erőszak ellen, amire Alaptörvényünk 2. § (3) bekezdése fel is jogosít minket, amely kimondja:
”A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”
 
Mi csak ezen jogunkat gyakoroljuk!
 
         Ezért felszólítjuk Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le miniszterelnöki tisztségéről! Felháborítónak tartjuk azt a politikai sandaságot részéről, amellyel megpróbálja útszéli stílusban előadott „beismerő vallomását” pozitív tettként beállítani, és a közös felelősség mögé bújva elbagatellizálni előző és mostani kormánya felelősségét.
 
Elfogadhatatlan számunkra, hogy látszat személycserével – a kostruktív bizalmatlansági intézmény eszközével – hatalmon maradjanak azok a pártok és képviselői, akik személyes haszonszerzés vagy nemtörődömség okán részesei és haszonélvező annak a csalárd politikának, amely révén hatalomba kerültek.
 
 Felkérjük az ország köztársasági elnökét Sólyom László Urat, amennyiben Gyurcsány Ferenc mégsem mondana le, úgy éljen jogkörével, oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választásokat az Alaptörvény alábbi paragrafusainak figyelembevételével.
 
61.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
 
29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
 
   Felkérjük a nemzeti, keresztény politikai erőket, különösen a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, hogy minden törvényes, parlamentális és politikai eszközt vegyenek igénybe a csalással hatalomra került kormány megbuktatására. Semmilyen módon ne támogassák, legalizálják a Gyurcsány-féle hazug kormányt!
 
Közfelkiáltással elfogadva. Budapest, Kossuth-tér 2006. szeptember 18. 11 óra 31 perc.
 
Kiadvány hiteléül: öt kézzel aláírt név.
Gonda László,
Veres Csaba Levente,                                                     Torockai László,
Kalmár László,                                                                 Takács András.
 
 
Ezek a történelmi felvételek viszont arra lettek jók, hogy azonosítsák azokat a személyeket, akik most a vádlottak padjain ülnek. Nem kellene itt lennie Gyurcsány Ferencnek is? Dehogynem! De most a hazugság az uralkodó erő. Csak őt, a törvény, és törvényt érvényesítő rendőrök védik, persze ők is csak parancsra. Ezek a rendőrök, ugyanazokkal az egyéni problémákkal küzdenek, mint a vádlottak, de ők, ezt a munkát vállalták, bár volt közöttük olyan is, aki a jogos népharag oldalára állt. Őket, már elítélték. A tisztesség azt kívánná, hogy pozitív példaként, az ő nevükről se feledkezzünk meg, mert egyszer, őket is rehabilitálni kell. Azt, most nem tudtam meg, hogy a támadást provokátorok kezdték-e, de azt igen, hogy fölháborodtak az elhatárolódástól a vádlottak, amiért nem akarták beolvasni a petíciót. Nem volt ez egy szervezett támadás, hanem az események következménye. Azt sem tudtam meg, hogy a közeli utcában várakozó sok rendőrt, miért nem vetették be akkor, amikor még megakadályozható lett volna a támadás, a rosszul fölszerelt székházat védő rendőrök ellen, mert milyen védőfölszerelés az, amelyik egy műanyag seprőnyéltől kettétörik? Sőt, több pajzs is. Nos, ilyen mulasztásoknak lett a következménye az, hogy ezek az emberek a vádlottak padján ülnek. Igaz, hogy a történelem részesei lesznek ők is, de most, ezért a cselekményükért nem fognak dicséretet kapni, hanem a legtöbbjük, valamilyen büntetést. Az egyik vádlott, azt mondta, hogy a fején súlyos sérülést szenvedett, de nem mert vele orvoshoz menni. A bírónő azt mondta: miért nem ment, hiszen maga ártatlan! A vádlott elmondta, hogy azért nem, mert a sérülteket a rendőrök annak alapján is azonosították. A vádlottak, hangosan felnevettek a bírónő szavain, aki ezen igencsak felháborodott, és keményen fölemelte a hangját. Akkor, valójában kinek is volt igaza? Nem vadásztak a rendőrök a sérülés miatt orvoshoz menő emberekre? Persze, kit is érdekel az, az ember, vagy politikai csoport, amely arra késztette ezeket az embereket, hogy a Kossuth térről a TV székháza elé vonuljanak az öszödi beszéd kiszivárogtatásának hatásaként, hogy megismerje az egész ország, hogy ők, a nép, a Nép gyermekei, mit is akarnak? Hogy elég a hazugságból, elegük van abból, hogy ez az ember, választási ígéreteinek pontosan az ellenkezőjét teszi és erőlteti rá azokra is, akik nem kérnek belőle! Mikor számított a népakarat? Akkor, amikor azt akarta, amit a hatalom gyakorlói. Ez, bár népakaratként indult, népbüntetés lesz a vége, mert a népakarat gyengébb volt a hatalom erejénél. Azóta majdnem két év telt el, és a hazugság képviselői, még mindig hatalmon vannak. Sőt, bátran mondhatják: vagy Ők, vagy mi. Még az ők „mi” akarata érvényesül, mert egy olyan országot akarnak maguknak, ahol ők írják a szabályokat, és akinek ez nem tetszik, az el is mehet ebből az országból. Azt gondolom, hogy ezek a fiatalok, maradni akarnak és menjen az, akit vendégként fogadtunk, de visszaélt a vendégjoggal. Azért érdekelne az is, hogy akik a petíciót aláírták, szolidaritásból részt vettek-e már valamelyik tárgyaláson, mert egy kis szolidaritás jól esne ezeknek az embereknek, akik többször említették Budaházi és Torockai nevét is.
A Mai napon, a bírónő a következő személyeket hallgatta meg:
  1. Herba-Nagy Sándor.
  2. Nyíri Tibor.
  3. Szabó Csaba Zoltán.
  4. Temes Gábor.
  5. Bokor László.
  6. Hartman Eduárd.
Herba-Nagy Sándort hallgatta meg a bírónő először. Őt, fegyőrök kísérték kéz és lábbilincsben. Állítólag ez az ember más cselekmény miatt van most őrizetben, kérdésemre mondják a körülöttem levők, de úgy látom, hogy a vádlottak sem ismerik egymást, így ez a hír sem biztos. A bírónő ismerteti a jogait, hogy önmaga ellen nem köteles terhelő vallomást tenni és most, kíván-e vallomást tenni? Az őrizetes nem kívánt vallomást tenni, erre a bírónő az előzetes nyomozati anyagot ismertette, oldal szerint megnevezve, hogy honnan idézett. Ő, a vádlott, azért ment a TV székház elé, hogy olvassák be a petíciót. Egy műanyag felmosó nyéllel ütött a rendőrök pajzsára, aminek következtében több is eltörött. Őt, a későbbiek folyamán a Blaha Lujza térnél fogták el a rendőrök. Ekkor, nem volt alkoholos befolyásoltság alatt.
Másodikként, Nyíri Tibort hallgatta meg a bírónő. A vádlott, nem kívánt vallomást tenni, ezért a bírónő a nyomozati anyagot ismertette. Őt, a fegyőrök bilincsben hozták, valami más ügye is van. Ő is azért ment a székház elé, mert azt szerette volna elérni, hogy a kormány lemondjon. A kődobálást elismerte.
Harmadikként, Szabó Csaba Zoltánt hallgatta meg a bírónő. A jogaira történt figyelmeztetés után kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, de vallomást tesz. Ezen a napon, ő a testvérével Szabó Miklóssal és ismerősükkel, Lampert Dániellel érkeztek a Kossuth térre. Akkor, már szó volt a petícióról, de ő a két társ hátrahagyásával ment át. És ő az első csoporttal ment át a petíció beolvastatására. Mivel a petíciót nem vette át senki, így az odaérkezők felháborodtak. Torockai László fölszólította a Kossuth téren várakozó tömeget, hogy vonuljanak a TV székház elé és a tömeg el is indult. A tömeg, nem volt szervezett, mert az ment, aki akart. Ő, kazettákat dobált a rendőrök felé, de felszólította a többieket, hogy ne dobálják a kazettákat, mert a rajta levő adatok pótolhatatlanok is lehetnek. De a rendőrök is visszadobálták a köveket és a kazettákat is. Ő be is ment a székházba. Nem bántották a vízágyúban rekedt rendőrt sem, hanem kisegítették a vízágyús autóból és átadták a rendőr társaknak. Több társa, az ügyész, és védők is tettek fel neki kérdéseket.
Negyedikként Temes Gábort hallgatta meg a bírónő. Közben szünetet rendelt el, majd szünet után folytatta a meghallgatást. Ő, először sem tett vallomást, és most sem.
A fiatalok után, ötödikként a 40 év körüli Bokor Lászlót hallgatta meg a bírónő.
A bírónő őt is figyelmeztette a jogaira, de ez az ember hajlandó volt vallomást tenni. Ő is az öszödi beszéd kiszivárogtatás miatt ment a Kossuth térre Ő, nem ismerte a petíció tartalmát, de ment a többiekkel a Szabadság téren levő TV székházhoz. Hogy ő is megismerhesse, azért ismertettem az előbbiekben a Petíció szövegét.
Elmondása szerint, a TV-nél csak feketeruhás embereket látott. Őt, a tömeg tolta előre, a lépcsőn álló rendőrök felé. Ő, nem látta, hogy a rendőröket valaki dobálta volna, őt viszont a rendőrök megdobták egy fadarabbal, amitől fölrepedt a feje. Azt mondja, hogy ő, a Jobbik Magyarországért tüntetésére ment eredetileg, de ő is a petíció átadását szerette volna látni. A tömeg azért háborodott föl, mert senki nem akart jönni a petíciót átvenni. Ő ugyan nem dobott semmit a rendőrök felé, de a feje mégis megsérült. Így a fejét, egy nylon zacskóval csavarta be. A székházba pedig azért ment, hogy megmossa a fején levő sebet. Kérdéseket tettek föl neki is, és kissé zavartan válaszolt rá. A kérdésre, hogy miért nem ment a fejsérülésével orvoshoz, először nem válaszolt. Majd amikor a bírónő azt mondta, hogy miért nem ment orvoshoz, hiszen maga ártatlan. Dr. Zétényi kisegítette és ekkor mondja, hogy azért, mert a személyi adatokat a seb kötözésnél felírták és a rendőrség felé továbbították. Ekkor hördültek fel a jelen lévők, hiszen ők is tudták, hogy bárkinek volt ekkor bármilyen sérülése, a rendőrség mindet kihallgatta. Erőteljesen figyelmeztette a bírónő a gúnyos hangú embereket a csöndre, hiszen eddig is azért nem voltak benn biztonsági őrök, mert kulturáltan viselkedtek a vádlottak. Ő is segített a vízágyúban rekedt rendőrön. Ha minden igaz, a vízágyúban rekedt rendőr neve: Rajnai Atilla.
A hatodiknak meghallgatott ember neve: Hartman Eduárd.
Ő sem kívánt vallomást tenni, így a bírónő felolvasta a nyomozati adatokat. Ezt az embert, először védőügyvéd nélkül akarták meghallgatni. A második kihallgatáson már ő is tett vallomást. Őt, a rendőrök által dobott kő találta el, és csak ezt dobta vissza. Nem akart ő megdobálni senkit, közüzemet rongálni meg főleg nem. A videón és fényképen felismerte önmagát, amit el is ismert.
A bírónő, a mai tárgyalást 11:48-kor berekesztette. 
Röviden ennyi. Tulajdonképpen a többségről ránézésre senki nem állapítaná meg, hogy ők voltak a TV ostromlói, de azt hiszem, hogy a hév ragadta el az embereket ekkor, és ezért kell most felelniük. Ugyan mikor érjük el, hogy az igazi bűnösök is a vádlottak padján üljenek?                                                          
 A legközelebbi tárgyalási nap 2008. szeptember 30-án 8: 30-kor fog kezdődni.
 
Bencze Pali
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.