Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009. 06. 23-24 - Eggyel kevesebb vádlott fölött ítélkezhet a Bíróság

2009.10.15
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon, 2009. 06. 23-24-én folytatódott a tanúk és a vádlottak meghallgatása, de már Ekrem Kemál György 17. rendű vádlott nélkül, akit elszólítottak mellőlünk az égiek, hiszen evilági feladatát elvégezte. 64 éves volt, és nem érezte magát bűnösnek a 2006. szeptember 18. „Közérdekű Üzem Megzavarása” néven nevezett büntetőügyben. Igaz, rajta kívül, többen mondják magukról ugyanezt, de a bírónő dolga lesz az ítélethozatal.
Mivel a bírónő nem tett említést a halálesetről, ezért az elhunyt, 9. rendű vádlott társa Gelencsér Gergely, kérte a bírónő engedélyét, hogy egyperces néma felállással hagy emlékezzenek meg elhunyt vádlott társukról. A bírónő a kérdést visszautasított, mondván, ez a hely, nem az emlékezés helye. Bizonyára jogszerűen járt el a bírónő, de azt gondolom, hogy a vádlott is ember, hiszen még nem ítélte el, ezután meg már nem is teheti, de a halott társnak meg azért szerettek volna néma felállással tiszteletet adni a jelenlevők, mert a hamvasztás előtti búcsúztatásán a per folytatása miatt nem tudnak részt venni. Lehet, hogy a jog ezt nem engedi meg, az erkölcs viszont erre kötelez.
A mai napon, megjelent az Echo Tv forgatócsoportja és vett minden jelenlevőt. Miután az egyik vádlott megjegyezte, hogy nem szeretne a képernyőn látszani, és a bírónő is felhívta a figyelmüket, a forgatócsoport elhagyta a tárgyalótermet.
A tárgyalás első napján, két szakértőt hallgatott meg a bírónő.
Putz úr szerint, a műszaki berendezésekben nem keletkezett olyan mérvű kár, ami miatt meg kellett volna az adást szakítani. Az adást, a TV elnök Rudi Zoltán személyes utasítására szakították meg, hogy kifelé ne mehessen információ.

 - Nem tudom, hogy mi volt az oka a nagy titoknak. -

 

 

 

    

 Rudi az (ex)birodalma elött...

 

Ezt az is alátámasztja, hogy a következő napon, tesztüzem nélkül folytatták az adást és a kapcsolóterem akadály nélkül továbbíthatott a műsorszóró Antenna Hungária felé.

A meghallgatás után, a bírónő fölolvasta a szakértő írásban leadott véleményét, amely szerint: „A kapcsolóteremben idegen behatolás és károkozás nem történt. Az optikai kábelek sem rongálódtak meg. Így, a közérdekű üzem megzavarása sem történt meg műszaki szempontból.
A másik szakértő, Andresevics úr, úgy lett beidézve, hogy nem készített szakértői véleményt, így a védőügyvédek által történt kérdésektől, többször ellentmondásosan nyilatkozott, mondván, hogy ezt, vagy ezt sem, vizsgálta.
A bírónő föltette a kérdést, hogy a közszolgálat TV milyen távközlési feladatot lát el?
A válasz úgy hangzott el, hogy pontosabban fogalmazva titoknak minősül, amit nem hozhat nyilvánosságra, mivel az a honvédelemmel és a katasztrófa védelemmel is kapcsolatban van.
Ezt a titkot szerették volna megtudni a védőügyvédek is védenceik érdekében, de erre, arra való hivatkozással nem kaptak választ, hogy a szakértő úr, későn kapott idézést.
Gál ügyvéd úr föltette azt a kérdést, hogy ki dönti el, hogy műszaki és emberi szempontból, mi minősül zavaró körülménynek?
Azt a választ kapta, hogy a TV elnök egy személyben, de az nem felülbírálható. A beosztott, csupán javaslatot tehet.
A szakértő szerint, ekkor nem volt katasztrófa helyzet, így a kiépített alternatív lehetőség igénybevételére nem is volt szükség.
- Ki fogja majd eldönteni, hogy a TV elnök a helyes döntést hozta-e meg, amikor megtagadták a Petíció átvételét, vagy ennek a döntésnek lett-e a következménye a feljelentés a vádlottak ellen? Az adás megszakítása is indokolt volt?
- Ugyanakkor, majd ki fogja azokat a tanúkat megidézni, hogy igaz-e az, az állítás, amit a néhai Ekrem Kemál György 17. rendű vádlott fölvetett Dr. Czeglédi László, Közalapítású Kuratórium elnöknek az előző tárgyaláson, hogy mikor hozzák vissza azokat a laptopokat, amelyeket az ostrom éjszakáján az elnök kocsijába raktak? Öt tanút említett, akik ezt az eseményt látták, és hajlandóak a látottakat el is mondani a Bíróság előtt.

A következő tanú, az a Takács András volt, aki a Kossuth téri Petíciót megfogalmazta, és Torockai Lászlóval a TV székházhoz ment vagy 30 ember kíséretében azzal a szándékkal, hogy a TV módosítsa előző 300 fő tüntetőről kiadott közleményét a valóságosra, és tudassa a nézőkkel, a Kossuth téri tüntetők álláspontját. Takács András, a Petíció egy fénymásolt példányát, a bírónő rendelkezésére bocsátotta, amely azonos azzal, amit én már egyszer közreadtam.  

 

 

 

A Petíciót ugyan közfelkiáltással délelőtt fogadták el a jelenlevők, estig azért kellet várni, mert Torockai László kapta a feladatot, és ő este érkezett meg. Napközben, több olyan személynek átadtak belőle példányokat, akik magukat újságírónak vallották, és azt remélték, hogy ezek a személyek ezt közre is adják a lapjaikban. A személyek jogosultságát nem ellenőrizték.

Mivel a TV-nél nem vették át illetékesek a Petíciót, és az ott maradása miatt rendőrrel fenyegették meg, ennek nyomatékosítására hozta át Torockai László a tömeget. A tömeg békés volt, csak az ismételt átadási kísérlet megtagadása miatt kezdett hangos lenni, majd durvult el a rendőri beavatkozás után. Ő, az eseményekben nem vett részt, de a tömeg felháborodását jogosnak tartja.
A székház ostromát reakciónak tartja spontán nyomásgyakorlás ellen való rendőri fellépésre.
Ha ez az ún. támadás, politikai céllal történt volna, a tömeg nem jött volna ki a székházból, hanem ott marad.
A délutáni tanúmeghallgatásra négy olyan rendőr lett megidézve, akik parancsra mentek a TV székházhoz azon a napon.
Pálóczi Gyula azt vallotta, hogy odaérkezésükkor próbálták a védelmet újraszervezni, de sikertelenül, mert az oszlatási kísérlet is sikertelen maradt, majd parancsra hagyták el a székházat, és tértek vissza „megtisztítani” az épületet.
Kovács Gyula azt vallotta, hogy két és fél órán át a lépcső tetején álltak, majd fradi és újpest drukkerek dobálták őket kövekkel, aminek következtében törött el a csípőcsontja. Az ő sérülésének okozóját, Hocza Elek 21. rendű vádlottban vélte felfedezni.
Gelencsér Gergely 9. rendű vádlott megkérdezte tőle, hogy tudja-e, hogy miért éppen őket, a gyengén fölszerelt rendőröket küldték oda, amikor a közelben több száz, jól fölszerelt rendőr várakozott?
A tanú azt válaszolta, hogy csapatban parancsra cselekszenek.
Csizmár Zsolt tanú azt vallotta, hogy az Oktogonnál történő rendbontás egyik elkövetőjében Sefcsik Tibor 34. rendű vádlottat ismerte fel fényképről.
Majd ismét meghallgatta a bírónő Attak László 3. rendű vádlottat, mivel hosszabb ideig távol volt a tárgyalástól. Figyelmeztette, hogy önmaga ellen nem köteles vallani. Nem is tett vallomást most sem. Utána a bírónő fölolvasta a nyomozati vallomását, de a vádlott, ártatlannak vallotta magát a terhére felrótt cselekményben.
13:00-ra, a bírónő tanúmeghallgatásra rendelte J. Katalint, a védelem tanúját, de mégsem hallgatta meg.
A vádlottakkal történő beszélgetések alapján, nem találkoztam olyan emberrel, aki MSZP, SZDSZ, és MDF szimpatizáns lett volna.
 
24-én, ismét tanúmeghallgatásokkal folytatódott a tárgyalás.
A mai napon, egy ideig a TV 2, majd hosszabb ideig a HÍR TV forgatócsoportja volt jelen rajtam kívül. Igaz, hogy adásba ezekből semmi nem ment.
Elsőként Salamon Norbert 31. rendű vádlottat hallgatta meg a bírónő.
A vádlott, visszavonta a vizsgálati fogságban tett vallomását, mivel azt a rendőröktől való félelmében, ráhatásra tette. Akkori vallomását, sokkos állapotban tette, és csak most tudott olyan állapotba kerülni, hogy akkori vallomását visszamerje vonni. Most, új vallomást nem tett.
Majd az 1. rendű vádlott, Edelényi Tamás  ügyében hallgatta meg a bírónő a tanúkat. A két kihallgató, nem emlékszik a vádlottra, de Siófokról hozták a fővárosba, mivel a 21-es számú mentőorvos jelentése szerint a bal szeme fölötti 2-3 cm-es sérülés, gumilövedéktől származik. A bírónő, a vádlottól kérdezi, hogy mit nyilatkozott? Szidtam a kormányt, válaszolta a vádlott.
Nehéz ezekről a tárgyalásokról a tudósítás azért is, mivel nem ismerem a nyomozati jegyzőkönyveket, a legtöbb esetben rossz a hangosítás, így félrehallás is lehet, ennek alapján pedig nehéz a lényeget leírni. Az esetek többségében, nem lehet tudni, hogy mi következik, hiszen a bírónő kevés hasznosítható információt közöl.
Majd a 39-ed rendű Kelemen Zoltán meghallgatása következik, mert 6 hónap eltelt a legutóbbi meghallgatása óta.
A kis cigánygyerek (nem bántó szándékból nevezem így) nem érti, hogy mi is folyik körülötte, így csak morgolódik, hogy mit is akarnak tőle, miért is kell a bíróságra jönnie. Ezért a bírónő, felolvassa a nyomozati vallomását, amire a vádlott helyére menet mormogja: engem is megdobáltak, de erre szoktam kukázni. 13 éve meg már az utca az otthonom, ott alszok. Hogy ő mivel is van vádolva? Ma, nem derült ki számomra. Lehet, hogy ő is „csak”visszadobott?
A távollevő 8. rendű vádlott, K. Alfréd ügyében hallgatta meg a bírónő Kovács Edina és Béres Csaba kihallgatókat. A név még ismerősnek tűnik, de személyre már nem emlékeznek. A vádlottat, a Tolnai utcában hallgatták ki.
Majd a 2. rendű vádlott, Földes Gábor távollétében folyik a tárgyalás, és az ügyész felolvassa a vádat, melyben azzal vádolja a gyanúsítottat, hogy a Kossuth térről átjött a Szabadság téri TV parkolóba, és csatlakozott a rongálókhoz. Társ tettesként, részt vett egy gépkocsi felgyújtásában.
Mivel a vádlott nincs itt, a bírónő fölolvasta nyomozati vallomását, amely egy kicsit ellentmondásos.

Győrből jöttem fel. 2-3 dl bor elfogyasztása után, a Kossuth térről, egyedül mentem a Szabadság térre. Az épületbe, kíváncsiságból mentem be, de nem követtem el semmit. Majd visszament a Kossuth térre, ahonnan 19-én hajnalban ment vissza Győrbe. Nem vállalta az autó felgyújtását, de később vállalja, hogy segített a felborításában, és később elismerte a rongálást. A felismertetésben, a videón felismerte önmagát.

 

 

 Talán Ő, talán nem...

 

Rigó Imre győri rendőr, Győrben igazoltatta a vádlottat, akit elő is állított. A videó fölvételen, a haja alapján ismerte föl. Védői kérdésre válaszolva elmondja tanú, hogy kétszer látta a vádlottat, aki bőrkabátban volt. A védő kétkedésére, a bírónő megmutatja a képet.

Vass Erik rendőr tanú, jelentést készített Földes Gábor ügyében, de már nem emlékszik rá, ennek ellenére a nyomozati vallomásában leírtakat fönntartja. Ö arról írt jelentést, hogy a vádlott áthatolt a barikádon.
Majd ismét szakértői meghallgatások következtek:
Hadas János szakértőt a védelem idézte be. A védelem lényegi kérdése a szakértő felé a következő volt: miért nem felel meg a vád tárgyi bizonyítékai közül a helyszínen rögzített képanyag? Hadas szakértő szerint a hozzá a védelem által eljuttatott rögzített anyagokról nem lehet biztosan állítani, hogy nem manipuláltak.
 
A digitális rögzítés úgynevezett "Traceability" (nyomon követhetőség) elvesztése után nem lehet megállapítani, hogy az adott rögzített felvétel eredeti, avagy manipulált e.
Hadas szakértő szerint ezért kell fenntartásokkal kezelnie a Bíróságnak a vád által beterjesztett képi bizonyítékokat.
 
Ez a kérdés azért lényegbevágó, mert a vádat szolgáló szakértők között a másik ezen a napon szintén beidézett Simonyi Endre is nem közvetlen, hanem közvetett bizonyítékokat és következtetéseket szolgáltatnak a Bíróság felé.
Pl. A videó felvételen valaki eldob egy tárgyat és ezen felvétel alapján a szakértők kiszámítják a röppályát majd az egészből következtetnek arra, hogy érte e a dobás hivatalos személyt. Hadas szakértő szerint szinte lehetetlen a fennálló felvételekből bármilyen egzakt eredményre is következtetni, mert a képek geometriája és a dobási sík nem esik egybe.
A helyszínen rögzített anyagok minősége nagy százalékban nem érte el a VHS minőséget sem. Így az arról való azonosítás is szintén lehetetlen. Simonyi, a felvetett problémákra ekképpen reagált: nem készültem fel, mert nem tudtam miért is idéztek be. Az ügyész azt forszírozta hogy Hadas szakértő az eredeti felvételeket vizsgálta-e, amely inkább szintén technikai kérdéseket vetett fel.
 
Bár már nem közvetetten, de mégis hozzátartozik a mai naphoz, hogy a Rákoskeresztúri Új Köztemető 3-as ravatalozójában, ma vettünk búcsút, a már nem vádlott Ekrem Kemál György harcostársunktól kb. 500-an, amelyen két társatok is tiszteletét tette, így búcsúzván a vádlott társak „Gyuri bácsijától”, annál is inkább, mivel közöttük Ő volt a legidősebb. Utána vagy 300-an, a koszorúkkal és vágott virágokkal átsétáltunk a 301-es parcellába, ahol minden hőst megtisztelhettünk legalább egy szál virággal. Bár a hatalom, bizonyára most is éber volt, de erejét, most nem éreztette velünk.
 
 

Kép

Búcsúzunk Tőled Gyuri, és azt a zászlót, amit Te eddig vittél, mi visszük tovább ugyanazért a célért, amiért Te is harcoltál.
 
Bencze Pali

 

 

 

 

 

 

Kép

 

Az állítólagos Petíció

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.